2013. október 15., kedd

44. rész: Befelé!

Sziasztok! Meg is érkeztem, itt is van a következő rész. Kiderül Alex számára, hogy valaki átvállalta a balhét, csakhogy...
Jó olvasást! *Bia*

Alex szemszöge:

Mikor reggel felébredtem, még mindig Emma szavai kavarogtak a fejemben. Megpróbáltam minden erőmet a tanulásba fojtani, de nem sikerült. A tanulás számomra elvesztette az értelmét, mivel már nem volt miért tanulnom, az ösztöndíjnak lőttek. Ennek fényében komótosan készültem el, és a megszokottnál tíz perccel később léptem ki a kapun. Megkönnyebbülten indultam el, mivel Emmát nem láttam sehol. A suli elé érve azonban megpillantottam. Térdig érő csípőnadrágot viselt, aminek a szára fel volt hajtva, és nagyon feszült a combján. Felül rózsaszín felső volt rajta, ami a derekáig ért, és szépen kiemelte az idomait. Felirat is volt rajta: "Daddy's girl". Az öltözéke nem mutatott annyit, hogy ribancos legyen, de éppen elég volt ahhoz, hogy mindenki alaposan szemügyre vegye. Mindenki, engem is beleértve. A szám tátva maradt mikor megláttam az iskola előtt, a sminkje tökéletes volt, a haja pár csatba fogott tincset kivéve a vállára omlott... meg akar ölni? Kissé elgyengültek a testrészeim, mikor a látványból feleszmélve indulni akartam, mivel kezével hátravetette a haját. A tökéletes, hullámos, barna haját. Erőt vettem magamon és megpróbáltam bejutni az épületbe. Ekkor azonban a szél kapott bele a fürtjeibe! Az agyam menekülő üzemmódba kapcsolt, a lábaim futva vittek az iskolába, magam mögött hagyva a világ leggyönyörűbb látványát.
A padomhoz leülve próbáltam arra koncentrálni, hogy kiosztják a nyelvtandogát. Fogjuk rá, hogy sikerült. Mikor Emma is bejött a terembe, a két keselyű (Brigi és Jenny) rávetette magát, és azzal kezdték piszkálni, hogy mekkora stréber, amiért a múlt héten olyan sokszor nem fogadta el Emily puskáját, és mégis ötöst írt. Ha képes lettem volna megszólalni, megvédtem volna. De megsemmisültem Márk pillantásától, aki azt tátogta felém, hogy ha nem megyek el a medencés bulira, akkor kinyír. Pedig azt hittem megúszhatom! Biztosan konkrét tervei voltak velem, alig vártam...
Ekkor azonban Kelety törte meg a szokásos őrületet, komoly arckifejezéssel pásztázta körbe a termet.
- Üljetek le, lenne egy kis bejelenteni valóm.
Engedelmeskedtünk, ő pedig habozás nélkül belejelentette a hírt.
- Tegnap az igazi tettes vallomást tett. Kiderült, hogy nem Alex tette tönkre a szertár felszerelését. - A szemöldökömet csupán a plafon gátolta abban, hogy a felhőkig szaladjon. - Azt kérte tőlem, hogy ne nevezzem nevén, és ezt tiszteletben tartom. Waltert minden büntetés alól felmentem, helyette kiszabtam egyet az igazi tettesre. - Lopva Márkra pillantottam, aki komolyan össze volt zavarodva. - Ezúton szeretném szóbeli dicséretben részesíteni Alexet, igazán figyelemre méltó dolog amit tettél, de azért legközelebb ne kockáztasd az ösztöndíjat! - nézett rám azzal a gyomorforgató tekintetével. - Köszönöm, sok szerencsét a nyelvtanórához - suhant ki a teremből. Még volt öt perc az óra kezdetéig, tehát egyértelműen egy kérdés hagyta el mindenki száját: ki volt? Mára már mindenki tudta, hogy Márk és Oli az igazi tettesek, de a hír, miszerint valaki átvállalta rólam, teljesen letaglózta az osztályt.
- Khm, khm... - köszörülte meg valaki a torkát, mire mindenki odafordult. - Én voltam.
- Te voltál? - néztem döbbentem Flórára.
- Igen - bólintott. Hosszú beszédet tartott volna az ösztöndíjról és a becsületről, ha nem bámult volna rá annyi menő.
- Köszönöm! - öleltem ki belőle a szuszt. Úgy tűnt, hogy én ilyen ölelgetős srác vagyok.
- Semmiség - suttogta. Elmagyaráztam neki, hogy legközelebb ne merjen ilyet csinálni, de megnyugtatott, hogy a büntetés egyáltalán nem vészes.
Ekkorra azonban becsöngettek, Potássy betrappolt és terembe és levágta az asztalára a dolgozatokat. Nem cicózott, semmi fölösleges fecsegés előtte, rögtön belevágott. - Baross Márk: hármas, Deák Olivér: négyes, Faragó Flóra szintén, Magvas Emily: ötös, Márton Péter: négyes, Ötvös Patrik: hármas, Pelle Brigitta: kettes, Pelle Jennifer: hármas, Szalay Emma: ötös, Walter Alex szintén.
Úgy tűnt, hogy Emily puskái ezúttal sem remekeltek, hisz született egy kettes is. A legtöbben azonban meg voltak elégedve a jegyükkel, úgyhogy megkezdhettük az év végi ismétlést. Ez a Benjamin Franklin-ben annyit jelent, hogy a tanár a táblára írogat mindenféle fontos anyagokat az évből, mi meg vagy lemásoljuk, vagy nem. Ennek igazából semmi értelme, mivel nem írunk belőle már dolgozatot, tehát senki nem figyel órán, még én is lazítani szoktam.
Két nyelvtan után fizika következett, új anyagot vettünk a csillagászatból, amiből egy szót sem értettem. Vadul jegyzeteltem, hogy legyen lehetőségem otthon megérteni, mikor Veres Emmát kezdte kérdezgetni, akinek fogalma sem volt a válaszokról, mivel hozzám hasonlóan nem értette a tanár gyors magyarázatát (bevett szokás az őrült pedagógusoknál, hogy egész évben lazán veszik a tanmenetet, aztán az utolsó három hétben belehúznak, mert rájönnek, hogy sosem fogunk végezni. Ilyenkor általában három anyagok veszünk egy órán. Felemelő.)
- Szalay, kérlek távozz az órámról! - szólt rá a megilletődött lányra. Kedvetlenül feltápászkodott és az ajtó elé indult. Én miért nem tudom befogni a szám, ha róla van szó? Csak azzal tudtam volna meggátolni a nyelvemet, ha levágtam volna, de mivel pillanatnyilag erre nem volt lehetőségem, felszólaltam:
- Elnézést tanár úr, de szerintem Emma semmi rosszat nem tett!
- Úgy gondolod? Rendben Walter, akkor kövesd a folyosóra! - mutatott görcsösen az ajtó felé, tehát nekem is ki kellett bandukolnom, szégyen szemre. Feltápászkodtam és kisiettem Emma után, miközben az osztály sutyorogni kezdett. Becsuktam magam mögött az ajtót, Emma nekitámaszkodott én meg lecövekeltem vele szemben. A folyosó csendes volt, csak Csányi hangos magyarázása hallatszott ki egy másik teremből.
Megpillantottam a szemben lévő padot, így szerencsésen le tudtam ülni. Emma bizonytalanul bár, de helyet foglalt mellettem. Kezével támaszkodott a kikopott faanyagon, körmeit belevájta a pad oldalába, és szemmel láthatóan szörnyen ideges volt. Nem szeretett volna egyest kapni, ez érthető. Mindenemmel azon voltam, hogy valamilyen formán megnyugtassam, de mivel még mindig a kinézete hatása alatt álltam, a megszólalásra esélyem se volt. Elkapni se tudtam a tekintetét, mivel megállás nélkül a plafont bámulta, hátha onnan kap valami segítséget, ami megmenti a rossz jegytől. Én pedig ismét elérkeztem oda, hogy nem voltam képes kontrollálni magam. Tehát az agyam kikapcsolt, és a testrészeim szabadon mozoghattak, aminek az lett a következménye, hogy ráhelyeztem a kezem az övére, ujjaimmal benyúltam alá és bátorítóan megszorítottam azt. Viszont nem a várt reakciót kaptam. Emma kirántotta a kezét az enyém alól és magához szorította, ez pedig nekem szörnyen rosszulesett.
Gondoltam, hogy már semmi vesztenivalóm nincsen, beszédre nyitottam a számat.
- Tudod, tegnap...
- Szalay, Walter! - csapta ki az ajtót Veres. - Befelé!
Egyszerre pattantunk fel, és egyetlen szó nélkül visszakullogtunk a terembe, még kínosabb állapotban, mint előtte.
- Az osztály nem volt képes koncentrálni, amíg maguk kint voltak - közölte szárazon a tanár. Leültünk, és folytatódhatott az óra, de szerencsére megúsztuk egyes nélkül.
Földrajz volt a negyedik óra, Keresztes Brigit feleltette, akinek fogalma sem volt Észak-Európáról, úgyhogy egy karóval gazdagabb lett. Emily próbált súgni, de nem igazán ment neki. Miután tegnap kiderült számára, hogy Olivérnek tetszik, egyfolytában csak őt vizslatta. Talán tényleg szeret(ett) engem. De a tudat, hogy Olivér akár a legkisebb érdeklődést mutatja iránta, teljesen felforgatta a világát. Én ennek furcsamód örültem, Olivér egyre normálisabban viselkedett, kezd megjönni a józan esze.
Ami engem illetett, minden szünetben megragadtam az alkalmat, hogy megköszönjem Flórának amit értem tett. Nagyon rendes dolog volt tőle.
Föci után kémia következett Foszlóval, aki megkísérelte a lehetetlent, miszerint kihúz Patrikból legalább két mondatot, aminek nincs köze a telefonjához. Kár, hogy nem sikerült, így a tanár idegesebb volt az egyes miatt, mint a felelő.
Angollal zártuk a napot, csütörtökön mindig lazítunk Ms. Cawley-val, úgyhogy egy feladat után beszélgettünk az utolsó negyven percben.
- Senki ne felejtse el a holnapi bulit! - emlékeztetett minket óra után Márk. Mintha képes lenne bárki is elfelejteni...
- Flóra, nincs kedvetek Petivel átjönni? - tudakoltam a mellettem pakolászó lánytól, szerettem volna hasznosabban eltölteni az időt, mint tanulással és függönybámulással.
- Ne haragudj, de mi Petivel... khm... hát, tudod... szóval moziba megyünk - bökte ki égővörös fejjel. Óóóó!
- Indulhatunk? - torpant meg mellettünk a fiú.
- Ti most... - mutogattam rájuk.
- Igen - bólintott vigyorogva Peti.
- Mióta? - csodálkoztam.
- Tegnap délután óta - mosolyodott el Flóra.
- Akkor nem is tartalak fel titeket tovább - hátráltam, hogy ők is kiférjenek. Boldogan léptek ki az ajtón, és hirtelen az én napom is sokkal jobb lett. Örültem nekik.
Egyedül indultam haza, otthon megpróbáltam előkeresni a fürdőgatyámat a medencés bulira. Végül Margó segítségét kellett kérnem, mert sehol nem találtam.
Aztán persze azzal telt a napom további része, hogy szétvetett az unalom, csak Emma járt az eszemben, és ez kezdett egyre jobban idegesíteni.

9 megjegyzés:

  1. ÓÓÓÓJEEE <33
    Bonyolodnak a dolgok! Ezt vartam en,vegre Alex kezd egy iciripicirit kozeledni Emmahoz!!!!
    Nem tudlak tovabb dicserni..kifogytam a szavakbol .Mar annyira jol irsz, hogy miutan elolvastam a reszt ,azt mondom magamnak meg EGY nap es felrakja a kovetkezot ,BIRD ki ,addig bird ki!!!! ( mint a drogosok >D )
    Magyaran.... imadom a blogodat veled eggyutt!! XD
    Siess a kovivel!
    Pusziiii<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is tudod mekkora elismerés ez nekem, hogy ily módon rá vagy kattanva a blogra! :D
      Köszönöm! <33333
      Na, majd még bonyolódik tovább, ne aggódj!
      Puszi!!

      Törlés
  2. Nagyon király rész lett!És rettentően köszönöm a díjat!!! =))

    VálaszTörlés
  3. jujjjjjjjj de jó peti és flóóra :) kiwi vok meddig tart... de most örülök:) kövi rész medencés buli? víí
    LolaTheUnicorn

    VálaszTörlés
  4. Peti és Flóra, Emily és Olivér, Márk és Brigi... remélem nemsokára Emmát és Alexet is ide sorolhatom majd :)
    Nagyon várom a medencésbuliiiiit :D
    STBesty <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, azért Emily és Olivér... még az sincsen teljesen "készen".
      És majd azért ez a három is mind meg lesz kavarva :D
      Még várnod kell egy kicsit addig...
      Köszönöm! <3

      Törlés