2013. október 8., kedd

37. rész: Walter, beszélnünk kell!

Sziasztok! Meg is érkeztem a következő résszel, a "nagy csók" után következő hétfővel. A harmadik hétbe lépünk, hihetetlen, hogy milyen gyorsan haladunk előre. Kiosztásra kerül néhány felmérő, valamint ismét a legjobb helyen ér véget a fejezet.
Köszönöm a 37 feliratkozót, nagyon hálás vagyok nektek! *Bia*

Alex szemszöge:

Ha valaki rendezett volna egy "Kinek volt a legpocsékabb hétvégéje a legpocsékabb időben?" versenyt, akkor holtbiztos, hogy én nyertem volna. Pénteken sugárzó, napos idő volt, erre szombat hajnalban már szakadt is az eső, ami még hétfőn sem állt el. Ennek köszönhetően szombaton nem tudtam elmenni a Fő térre, otthon kellett ülnöm és a húgomat szórakoztatnom. Na nem mintha az olyan szörnyű lenne, csak ilyenkor rettentő nyűgös, utálja az esőt, ezért nem képes normális, emberi kommunikációra. Mindenre egy nyüszítés a válasza, kivéve a csokifagyira, tehát egész hétvégén azt tömtük. Ennek következtében megfájdult a torka, el kellett vinni orvoshoz a szakadó esőben. Tüdő- és torokgyulladás! Minden hétéves álma az antibiotikum kúra, de muszáj. Margóval felváltva virrasztottunk mellette, úgyhogy napi négy órákat aludtam. Igen, pont erre volt szükségem, mikor töri házi dogát kellett írnom. Ráadásul Emilynek volt képe felhívni, hogy megkérdezze szerinte nem hangzik-e túl okosan az, hogy: "A kiegyezés reális kompromisszum volt". Erre annyit feleltem, hogy egyáltalán nem, nyugodtan beleírhatja. Aztán felvilágosított, hogy Márk dogájába kell. Lecsaptam a telefont.
Emma. A csókunk után mindketten behúzott függönnyel és szekrény mélyére süllyesztett Walkie-Talkie-val töltöttük a hétvégét. Igen, ezúttal sem jött össze a vasárnapi találka, úgy tűnt, hogy mi mindig pénteken kapunk össze. Sokat gondolkodtam a pénteki napon, és visszagondolva talán kissé túlreagáltam. Viszont mindketten kissé megszégyenültünk. Ő rájött, hogy valóban csak ki akart használni, tehát kínosan érzi magát, nekem pedig nem kellemes, hogy énekeltem neki egy dalt, szerelmet vallottam, de az érzéseim nem viszonzottak. Éljen a gimi!
Reggel sietve indultam, hogy még véletlenül se találkozzak Emmával. Anyuval is alig váltottam pár szót, befaltam a reggelimet és elindultam. Mivel Dórit se kellett bevinnem, elkerülhetetlen volt, hogy egy útvonalon menjünk, ezért is akartam még inkább előrébb járni. Szerencsére sikerült, nem találkoztunk, csupán a suliban.
A következő most a helyzet vele: a Márkkal való kapcsolatának hivatalosan is vége. Brigi és Jenny jókat röhögnek rajta, de már nem a barátnői, egyáltalán. Emma pár nap leforgása alatt talán a legnyomibb lánnyá alakul a Benjamin Franklin történetében. Szerintem Oli egy kicsit sajnálja, de ezt nagyon erősen próbálja leplezni.
Emily reggel kiosztotta a házi dogákat (hatot gyártott) és kezdődhetett az angol. Ms. Cawley - mint minden hétfőn - bekeményített. Nehéz feladatok, hosszú kérdések, és elvárt bő válaszok. Bár ennek ellenére mindenki egy ötössel lett gazdagabb óra után.
Kémia jött, tehát mindenkinek eszébe jutott a doga. Pénteken mindenki be volt sózva a buli miatt, senki nem kérdezte Emilyt, hogy miért hiányzott csütörtökön. Most azonban letámadták a menők, így hát kiderült, hogy Emily nőgyógyásznál volt reggel, azt hitte, hogy beér kémiára, de szörnyű nagy volt a sor és csak angolra érkezett volna meg, de arra már nem akart bejönni. Ezt elnézték neki. De ez nem változtatott a tényen, miszerint nem sikerültek túl fényesen a felmérők.
- Négy ötös, öt egyes, Magvas pedig most felfárad a könyvtárba és megírja - nyújtotta a dolgozatát Foszló, miután becsöngettek és leült az asztalához. Emily engedelmesen elvette, majd kisétált a teremből. Nekünk pedig leesett, hogy konkrétan csak jeles és elégtelen lett. Ilyen még nem fordult elő. Furdalt a kíváncsiság, hogy kik kaptak ötöst, de ilyenkor persze szeretnek az idegeinkkel tiki-takizni a tanárok. Még beszélt egy kicsit a sokszor előforduló hibákról, mi meg majd' szétrobbantunk.
- Adja már a dogákat! - nyögött fel Olivér.
- Ahogy óhajtod - villantotta gonosz vigyorát a tanárnő. - Deák Olivér, egyes!
- Basszus! - kiáltott fel idegesen a srác.
- Te komolyan reménykedtél az ötösben? Szivacs! Trolololol! - bökdöste hátulról Peti.
- Szállj le rólam! Szerinted neked jobb lesz? - rántotta meg a vállát, ezzel lesöpörve magáról a fiú kezét.
- Márton Péter, ötös - írta be a tanár. Direkt nem névsor szerint mondta a jegyeket.
- Mi az...? - kerekedett el Oli szeme.
- Khm, khm - köszörülte meg a torkát Foszló, mielőtt Olivér befejezhette volna a mondatot. - Pelle testvérek, egyes. Az érdemjegyetek kettes lenne, de ugyanazokat a válaszokat írtátok. - Vérbeli csalók. Brigi szomorúan megfordult, és Márknál keresett vigaszt, aki olyannyira ideges volt, hogy nem tudott a barátnőjére koncentrálni. - Walter Alex, ötös. - Őszintén szólva erre számítottam. - Faragó Flóra, ötös! - Ez szintén nem meglepő. - Baross Márk... - itt egy kis szünetet tartott Foszló, a drámai hatás kedvéért -, egyes!
- Menj a... - és itt egy nem túl szép szó következett.
- Hogy mondod? - vonta fel a szemöldökét a tanár.
- Nem érdekes! - legyintett. Ezt megúszta.
- Ötvös Patrik és Szalay Emma... - méregette a maradék két diákot a tanár. Fennállt az esély, hogy ha Petinek is ötös lett, akkor segített Patriknak, akinek szintén. Viszont Emma állítása szerint sokat tanult. - Egyes és ötös - közölte szárazon. Emma megkönnyebbülten lehunyta a szemét, és ha civilizált emberek módjára tudtuk volna kezelni a köztünk zajló feszültséget, ez lett volna az a pont, amikor megköszöni, hogy a tanulásra ösztönöztem. De nem tette, és ezt nem is vártam. Később kiderült, hogy Peti gyártott magának puskát, és oda is adta volna Patriknak, de ő ellenkezett, és a telefonján guglizta a válaszokat. Ezek szerint nem sok sikerrel.
Töri következett, beadtuk a dogákat és folytattuk az anyagot.
Matekon szintén visszakaptuk a szerdán írt felmérőket, egyes nem lett, kettes csak pár, viszont hárman meg négyes bőven. És egy szem ötös. Na, ezen kicsit meglepődtünk.
- Baross Márk, hármas, Deák Olivér, négyes, Faragó Flóra szintén - sorolta Fodor. - Emilyben nagyot csalódtam, akkora hármast írt, hogy kilóg a naplóból. - Ez a hátulütője annak, ha valaki nem a saját dogájára koncentrál, hanem mindenki máséra. Gratulálok Emily! Viszont ő egy szót sem szólt. - Márton Péter, négyes, Ötvös Patrik kettes, Pelle Brigitta hármas, Pelle Jennifer kettes. Szalay Emma - állt meg egy pillanatra a tanár. - Szép teljesítmény, kis híján ötös. - Ki mondta, hogy tanuljon? Csak nem Walter Alex? - És a kedvenc diákom - mosolyodott el, bennem pedig tudatosult, hogy enyém az ötös. - Gratulálok, csak a második feladatban hibáztál! - Én mondtam, hogy szeretem a matekot.
És... földrajz!
- Miután Walter kiharcolta magának az ötöst, végre rátérhetünk a valóban fontos diákokra - gúnyolódott Keresztes. Csak úgy árad a szeretet, nem igaz? - Emily, te jössz! Halljunk egy makulátlan feleletet - mosolyodott el szélesen. Igen, Keresztes kis kedvence Emily. Csupán azért, mert kilencedikben nem készültem az egyik órára, ő viszont elmondta, hogy mit tapasztalt a kínai kultúrából, mikor Kínában járt, nem jelenti azt, hogy ő jobb földrajzból, mint én! Mert bár jobb, de nem emiatt. Szóval Emily felelt, kapott egy csillagos ötöst és önelégülten a helyére sétált. Soha nem volt köztünk versengés, de tény és való, hogy mi vagyunk az osztály két legjobb tanulója. Ironikus, hogy nekem az megy nagyon, ami neki nem (matek), és fordítva (földrajz). Persze Flóra is jó jegyeket kap, de ő mindig csak dogáknál, sokkal kevesebb jegye van, ezért egy négyes könnyebben lerontja, mint nekünk. Ennek az az oka, hogy egyik tanárnak sincs kedve harapófogóval kihúzni belőle a válaszokat. Ő tudja mit kéne mondania, de általában csak a leglényegesebb dolgokat mondja el, mivel a háta közepére sem kívánja a menők beszólásait. Ezt az első évben megtanulta minden pedagógus, tehát tizedik óta nincs miért izgulnia, mikor a tanárok a naplóban lapozgatnak.
Kezdek rájönni, hogy miért utálom annyira a hétfőket. Persze, a hétfőket mindenki utálja, ha egész nap csak ofő lenne, akkor is utálnánk, mert hát hétfő! De nekem megvan rá a valódi okom (a fáradtságon, a hétvégéből kizökkentett érzésen felül), mégpedig az órák. Azok okozzák a hétfő délutáni nyomott hangulataimat. Az angollal még semmi bajom, az rendben van. Aztán jön a kémia, amit nem kifejezetten szeretek. Mármint semmi bajom nincs vele, meg lehet tanulni, de olyan unalmas! Az általánosban még izgi volt, elég is lett volna az a két év, bőségesen. Aztán jöhet a töri, Németh nem igazán díjaz, azóta, hogy tizedikben kijavítottam. Mi mást tehettem volna, ha rossz évszámot mondott? A köztudat alapján, mivel "nörd" vagyok, minden tanárnak szeretnie kéne, csak azért mert sokat tanulok. De ez nincs így. Szóval töri után jöhet egy matek, a nap fénypontja. Ez a strébere mottója. Na mindegy, de utána... utána... föci! A gondolattól is kiráz a hideg, szerencse, hogy már túl voltunk rajta. De ennek ellenére nem nyugodhatok meg. Nem! Tesi...
Nem, semmi bajom nincs a futással, így három év után már nem is olyan elviselhetetlenül borzasztó (na jó, ez így nem igaz, csak mikor a tanár elfordul mindenki sétálni kezd, és mivel a Kocsis teljesen bele van esve Lepelbe, elég sokszor néz félre). Tehát a futást még kibírom. De az öltözködés!
- Walter, beszélnünk kell! - lépett hozzám Márk. Már akkor is meg voltam ijedve, de ami a végére kialakult...

12 megjegyzés:

  1. Hacsak nem eloznek megint meg akkor en vagyok az elso, ami ugy ritkan van de annakk nagyon orulok. AAAaaaaa annyira jo lett...XDNem tudom ,hogy mit mondjak....akkor monom megis a lenyeget imadlak.....Mar magyon varoma kovitXDXD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan az ilyen kommentek képesek feldobni a napomat!
      Te lettél az első, gratulálok! ;D
      Én is imádlak téged!!

      Törlés
  2. Szia Bia!
    Hűha. Hát az előző fejezet után ez egy eléggé könnyű kis olvasmány volt. A kedélyek kissé lecsillapodtak de én őszintén nagyon sajnálom hogy Emma és Alex, most idegenként tekintenek egymásra..
    Na és ez a záró mondat? Te aztán értesz a drámai lezárásokhoz.
    Alig várom a következő részt. Imádtam!!
    xx:Tam

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Igyekszem azért nem szappanoperát létrehozni, néha ilyen fejezetek is kellenek.
      A felcsigázás a célom!
      Puszi,
      Bia

      Törlés
  3. Kìváncsi vagyok,hogy mit akar Márk.Amúgy nagyon király lett!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még nem a következőben, de néhány rész után kiderül!
      Köszönöm! :D

      Törlés
  4. nemtom h Alex miért várja el h Emma térdre ereszkedve köszöngesse meg neki h tanult. egyáltalán nem Alex érdeme, nem ő tanult hanem Emma.. am jó lett, kiwi vok h mit akar Márkinca :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. "De nem tette, és ezt nem is vártam."
      Nem várta, inkább csak jólesett volna neki.
      Márkinca :D Kiderül!

      Törlés
  5. Kedves Bia!
    Jó rész lett, mint mindig! GGratulálok Emmának a dogájához, neked is, és neki is sok sikert továbbra is :-)
    With love,
    Jesy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jesy!
      Köszönöm a jókívánságokat, majd átadom! ;)
      Puszi,
      Bia

      Törlés
  6. Tök jó lett ez a nap. Tényleg nagyon tetszett, pont mint a többi rész :)
    Remélem, hogy nemsokára kibékül Alex és Emma :(
    Addig is csak így tovább :DD
    STBesty <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A napnak még korántsincs vége!
      Köszönöm!
      Kiderül! :)
      Puszi <3

      Törlés