2013. november 24., vasárnap

84. rész: ByeAlex!

Sziasztok! Ismét saját képpel érkeztem, bár bevallom kellett kicsit szerkesztgetni, mert látszott rajta néhány ismerősöm, akik cseppet sem hasonlítanak a szereplőimre.
Ezt a részt azoknak ajánlom, akik ismerik, és esetleg még szeretik is a jó magyar zenét. Jómagam a pop nagy kedvelője vagyok, mégis közel állnak hozzám ezek a dalok is. *Bia*

Alex szemszöge:

Visszasétáltunk a szállásra, Emma pedig szokatlanul furán viselkedett. Görcsösen szorongatta a kezem, és kerülte a beszélgetést, ami nála rendellenes. Arra gondoltam, hogy csak a sötét teszi, vagy látott valakit egy bokorban, ezért nem is tűnődtem sokáig ezen.
A szállásra visszaérve átöltöztünk, mialatt a tanárok előkészítették a tábortüzet. Lényegében annyiból állt az egész, hogy az udvaron egy bográcsot feltöltöttek fadarabokkal, meggyújtották, köré tettek néhány padot, és tádám! Kész is volt a tábortűz!
Új ruhákban telepedtünk a tűz köré, egyik oldalamon Emma, a másikon Peti, mellette pedig Flóra. Egy másik padon Patrik és Márk, messze egymástól, a két szélen. Brigi magában üldögélt egy székben, amit ő hozott ki a szállóból, Olivér és Emily a harmadik padot foglalták el, míg Jenny Péter bá és Varga között üldögélt megszeppenten.
- Ember, te gondoltad volna? - biccentett Oli és Emily felé Peti.
- Kilencedik második hete óta tudtam, hogy ez lesz a vége - vontam vállat belegondolva, hogy azért én is tudok olvasni a jelekből.
- Honnan? - faggatott felcsillanó szemekkel Peti, érdekelte az okfejtésem.
- Emily Olivérnek segített a legtöbbet. Olivér Emilyt piszkálta a legtöbbet. Ennyi! - tártam szét a karom önelégült vigyorral. - Én előbb tudtam, mint ők.
Peti nem tudott reagálni, ugyanis Varga elővette a gitárját, és énekre szólított fel minket.
- Ne már! - nyávogták páran a tábortűznél melengetve a kezüket, nekik ez csak arra volt jó, hogy kicsit felmelegedjenek. - Tizenegyedikesek vagyunk.
- Gyerekek, több lelkesedést! - utasított minket az ofő.
- The lion sleeps tonight? - vetette fel Varga, és már le is fogta az akkordokat. Belekezdett a 'wee-ee-ee' részbe, amibe nagy nehezen páran be is kapcsolódtak. Hatalmas megadom-magam-sóhajok közepette a 'wimoweh' kántálást már az egész osztály vidáman énekelgette.
In the jungle, the mighty junge
The lion sleeps tonight
- Csavard fel a szőnyeget? - vigyorgott Péter bá retró stílusú felsőjében, amit ilyen alkalmakra tartogat. Zeneileg művelt osztályban nem csak a pop, de ez a fajta muzsika is be van kódolva az elmékbe.
Tüntesd el a rendet,
Megtörjük a csendet!
Csavard fel a szőnyeget!
- Csókkirály? - mosolyodott el Varga, teljesen beleélve magát a jó magyar zenébe, amiről tudjuk, hogy egyszerűen imádja.
- Made in Hungaria estet tartunk? - vágott közbe Olivér, összeráncolva a homlokát. Talán ő az egyetlen, aki nem pártolja annyira ezt a fajta muzsikát.
- Az egy nagyon jó film! - szólalt fel Emily a barátjával szemben.
- Ha te mondod... - forgatta a szemét vigyorogva a srác, átkarolta Emilyt és nyomott egy puszit a feje búbjára.
- Ha feltűnik az ismerősök között... nem? - nézett körbe az énektanár csalódottan. Fejrázással és bekiabálásokkal találta szemben magát. Egy olyan dal elég volt.
- Legyen egy Republic! - ajánlgatta Patrik az együttes dalait, így a gond ezután már a választás volt. Hiszen annyi számuk van!
- Ha itt lennél velem?
- Szeretni valakit valamiért?
- 16 tonna fekete szén?
Még legalább három szám érkezett beüvöltés formájában a bandától, végül azonban Márk javaslatát szavaztuk meg. 67-es út. Torkunk szakadtából rikácsoltuk a már jól ismert, milliószor hallott dalszöveget.
Nagy esők jönnek, és elindulok
Elmegyek innen messze
A 67-es úton várhatsz rám dideregve
- Annyira szeretem ezt a dalt - sóhajtotta a befejezés után Varga, átszellemülve és elégedetten. - Egy kis Edda? A kör?
Bár ezt néhányan nem ismerték, azért előadtuk.
Ha egyszer odébb állok
A kör közepéről majd hiányzok
Rám többé nem találtok rosszat
- Ember, nem is tudtam, hogy ennyi magyar számot ismerek - bökött a vállamba Peti szórakozottan, mialatt Flóra megpróbált telefonon beszélni valakivel. Nem ment könnyen a nagy hangzavarban.
- Apukám imádta ezeket, néha napokig egy CD-t hallgattunk a kocsiban, így magától értetődően mindet fejből fújom - magyaráztam neki a kezeimmel hadonászva.
- Imádta? Múlt idő? - vonta fel a szemöldökét kíváncsian. Úgy tettem, mintha a zaj miatt nem hallottam volna, miközben a még mindig szótlan Emma megszorította a kezem. Ezalatt a többiek megpróbáltál eldönteni, hogy melyik Zanzibár dalt énekeljük.
- Szerelemről szó sem volt! - nyögtem be egy címet.
Nem érted, mért kértelek
Nem érted, mért nem szerettelek
Nem érted, mért kértelek
Az a baj, hogy túl jól ismertelek
- Úristen! El kell énekelnünk a Kedvesem-et! - röhögött már előre is Olivér.
ByeAlex furcsamód megosztotta az osztályunkat, talán 6:4 arányban, az utálkozók javára, akik közé én is tartozom. Emma például szereti, 'mert mekkora már, hogy semmi hangja nincs, és mégis tizedik lett'.
- Khm, khm - állt fel szót kérő stílusban Peti, mire az imént támadt zúgolódás nagy nehezen abbamaradt. - Nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy bemutathatom a 11/a saját ByeAlex-ét! Márk, passzold ide a sapkád. Ember, te meg a szemüveged - nyújtotta a kezét Patrik felé. A kocka pár hete kezdett el hordani egy dioptria nélküli Ray-Ban szemüveget, népszerűség céljából. Mikor Peti megkapta a kellékeket, hozzám fordult. Fel sem fogtam, hogy mit csinál, csak annyit éreztem, hogy a hajamat a kezével elfésüli a másik irányba, rám helyezi a fekete sapkát, amit Márk elég kelletlenül adott át, és az orromra tolja a szemüveget. - ByeAlex!
Az osztály szakadt a röhögéstől a tűz által megvilágított kinézetemen, bár az arcszőrzet hiányzott. Peti szerint így is meggyőző voltam, Emma majdnem leesett a padról nevetés közben. A 'kedvesem, kedvesem' követelőzésnek eleget téve megköszörültem a torkom, Vargára pillantottam, aki belekezdett a dalba (szinte hihetetlen, hogy majdnem mindent le tud játszani), én pedig a tűz körül járkálva elénekeltem a dalt, a közönségem nagylelkű segítségével. Még én is meglepődtem, hogy mennyire jól tudom a szöveget, bár egy időben a csapból is ez folyt, nem lehetett nem tudni kívülről. Az osztály szerint bármikor leénekelném a srácot, ez különösen jólesett, ahogy Emma csókja is.
- Most legyen egy Hooligans! - tapsikolt Flóra, levetkőzve a félelmeit a barátságos környezetben. Kezdett jó lenni a hangulat, így, hogy Márk, Brigi és Jenny meghúzták magukat. - Királylány?
Ezt persze mindenki ismerte, felszabadultan dalolásztunk.
Hiába hívlak, tudom, fel se veszed
Ha mégis, azt mondod: tele a noteszed
A hangulat azután kezdett lankadni, hogy a lányok elénekelték a Kockahas című számot, Brigi, Jenny és Emma pedig - a rossz viszonyuk ellenére - szemkontaktussal konstatálták, hogy ez Márkról szól.
Izmos kockahas, üres fej,
Te is csak kirakatbábu vagy
Túl szép, hogy igaz légy!
Ezután már csak a két tanár dúdolt - ahogy Emma fogalmazott - ultra-retró számokat, amik számunkra idegenek voltak. Peti a tábortüzet próbálta újra feléleszteni, Flóra jobb híján a pulcsija ujjával játszott, Emma a vállamra hajtotta a fejét, de még ez a mozdulat is szörnyen görcsösre sikeredett, Márk a telefonját nyomkodta Patrikkal egyetemben, Brigi a körmét tanulmányozta, Jenny feszengett, beszorítva a két tanár közé. Olivér és Emily csókolóztak, a pedagógusok meg dúdolták a gyerekkoruk dalait.
Lassan mindenki szemébe beköltözött a fáradtság, ahogy a lángok is készültek kialudni, és egyre kevésbé melegítettek minket, a hűvös júniusi éjszakán. A karórámról éjfélt olvastam le, amit közzé is tettem, a reakció pedig álmos morgás volt. Lassan beszállingóztak a gyerekek a szobájukba, bár mindenki kicsit több lelkesedést képzelt magának az utolsó esténkre.
- Mindjárt elalszom - szólalt meg hosszú idő után először Emma. Ásított egy hatalmasat, de szerintem már félálomban volt. Érthető, előző nap sem aludhatott sokat a lányokkal való trécselés miatt (apropó lányok, Flóra is Emily ipiapacs közben elásták a csatabárdot, mivel már arra sem emlékeztek, hogy min kaptak össze). Az előtte való este pedig szintén későn tudott csak elaludni, a táborpara jelensége miatt.
- Gyere, beviszlek! - kaptam fel őt, azonban a fáradt végtagjaim és a gyenge, nem létező izmaim miatt majdnem kiejtettem a kezeimből. Végül valahogy betántorogtam vele a házba - Olivér segítségével -, és lefektettem az ágyára. Betakartam, megcsókoltam a homlokát, és saját szobámba indultam.
Egykor még mindig nem voltam képes aludni. Peti hangosan lélegzett, Patrik egyenesen horkolt, az agyam kattogott, az álom pedig kiillant a szememből, mikor megmostam az arcom. Esélyem sem volt. Mielőtt észbe kaptam, már kint álltam a sötét folyosón. Nem tudtam, hogy pontosan mit keresek ott, a lábam a szemben lévő szobához vitt, ahol megtorpantam. Mégis miért ébreszteném fel Emmát? Szegény annyira fáradt! Ráadásul ha bekopogok, akkor nagy valószínűséggel a másik két lányt is felverem. Vacillálni kezdtem, toporogtam az ajtó előtt, végül a szabad ég alatt kötöttem ki. Kívülről megkerestem Emmáék szobáját, bekukucskáltam néhány ablakon, míg megtaláltam. Bekopogtattam.

22 megjegyzés:

  1. a magyar számokat leszámítva jó :D

    VálaszTörlés
  2. jo resz lett.es en szeretem a magyar szamokat.:).Es boldog nevnapot Emma es Flora!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Akkor ez egy igazán neked való fejezet volt :)
      Átadom! <3

      Törlés
  3. ByeAlex ...............NEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!!!!!!! xD
    Ez mekkora!!!!!
    Nagyon jo resz lett ! Emmanak biztos ~ca ~buntudata van!!!
    Alex meg hatttt irto rendes ....................na melyik fiu tette volna meg ,hogy beviszi aludni, meg kuzd erte 3 evet?!
    Hat en ilyet nem imerek! xD
    Siess a kovivel!
    Puszi

    ui: Egy SP szamot vartam volna meg! xD

    VálaszTörlés
  4. xDDD látom tetszett!
    Hát, a következő rész ugye majd *emma szemszögéből* lesz, kiderül, hogy mit érez és mit tesz.
    Alex az Alex. Csak ennyit tudok mondani :D
    Puszillak!
    Ui.: Ú... SP... semmiképp!

    VálaszTörlés
  5. Fúúúú de imádom a számokat. Alex mennyire rendes.ByeAlex és Hello Kitty!!:)Muhahahahhahahahahaha!!!!Annyira imádom ezt a részt.Visszahozta az emlékeket.
    CC

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na, látod ezt nem is tudtam :) Alex már csak ilyen, hisz ezt megtanultuk...
      xDD Na igen!
      Ennek nagyon örülök, köszönöm! <3

      Törlés
  6. Nagyon kircsii!Furi de mindegyik dalt ismerem.A kérdés csak az,hogy honnan... :D

    VálaszTörlés
  7. Jaj gyorsan kövit *.* Olyan a blogod mint egy jó könyv :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Holnap suli után az első dolgom lesz feltenni! Ó, de édes vagy, köszönöm! <3

      Törlés
  8. Szuper rész lett, bár vártam, hogy Emma majd mond valamit.
    Az őszinteség bátorság...
    Várom a következőt!!
    /Lucinda/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amiről nem tud az nem fáj neki - közmondás a közmondás ellen :D
      De persze, megértelek.
      Puszillak!

      Törlés
  9. Egy hosszú nap után jó volt elolvasni egy részt. :) Kikészültem a tanulástól, meg moziba is voltam...
    Ez a rész is jó lett bár én is vártam volna valamit Emmától.
    A magyar számok is jók voltak. :) Mire ráhangolódtam az egyikre már jött a másik.
    Azért kíváncsi vagyok, hogy mi lesz Alexel.
    Várom a kövi részt. :)
    Bogi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, nekem meg jó egy ilyen nap után ilyen aranyos komikat olvasni! :)
      Az osztály összetételét figyelembe véve akkor is fény derül mindenre, ha Emma egy szót se szól...
      Tudom, kicsit gyorsan haladtam egyikről a másikra, de ahogy böngésztem Youtube-on csak jöttek a jobbnál jobban és csak csapongtak köztük ;)
      Kiderül, lassan kiderül!
      Puszi!

      Törlés
  10. Hát én mondjuk nem vagyok oda a magyar zenéért, de tény, hogy a tábortűzhöz ezaz igazi. Egyébként gondoltam hogy Emma nem megy majd oda Alexhez és modja hogy bocsi de majdnem megcsaltalak az exemmel remélem nincs harag.....:/ Mindegy csak annyit még hogy tábortűz forewer!! XD
    Puszi :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én szeretem a magyar zenét, bár az örök, mai kedvenc a pop meg hasonlók :) Azért az egy érdekes húzás lenne tőle, furcsa és szokatlan. De előbb-utóbb úgyis kiderült, Emmának ki se kell nyitnia a száját...
      Na, akkor már ketten vagyunk ilyen tábortűzimádók. Horror sztorik, vérfagyasztó hideg, vékony pulcsik, zene... Hiányzik a nyár!
      Puszillak!

      Törlés
  11. Jó számok! :)
    Remélem Emma nem fog megharagudni, hogy Alex felébreszti, olyan aranyosak :)
    Nagyon jó rész lett, alig várom, hogy olvashassam a kövit *-*
    STBesty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony! :)
      Hát, következőből kiderül, de azért belegondolva... :D
      Köszönöm, puszillak! <3

      Törlés