2013. november 15., péntek

75. rész: Elég!

Sziasztok! Konfliktusok, konfliktusok... mi lesz még itt? *Bia*

Emma szemszöge:

- Lányok, ébresztő! - hallottam Péter bá hangját, belemászva a nyugodt, békés, álmos elmémbe. Arra gondoltam: máris reggel van? Éppen csak lefeküdtünk... Mikor is hunytam le szemem? Valamikor három felé, a lányokkal sokáig beszélgettünk, meg hallgattuk Brigiék vitáját, ami felettébb szórakoztató volt.
- Rendben - szóltam az ofőnek rekedtes hangomon.
- Fél kilenckor reggeli - emlékeztetett, arra célozva, hogy siessünk.
- Rendben - ismételtem, mert szerettem volna szobán kívül tudni, hogy üvölthessek a fáradtságtól. - Arrrghhh! - morogtam, mert csak ennyi tellett tőlem.
- Csak nem fáradt vagy? - motyogta cérnavékony hangon a mellettem fekvő Flóra.
- Érdekes, én fel tudnék robbanni az energiától! - pattant ki az ágyából Emily, és pakolni kezdte az én rumlimat. Flórával egymásra nézve tudtuk, hogy ez csak valamiféle maszk, hogy elrejtse a csalódottságát Olivérrel kapcsolatban. Úgy festett a dolog, hogy számukra nincs semmi remény. Szerintem energia helyett idegességet akart mondani eredetileg.
- Meleg van? - bámultam kifelé az ablakon, még mindig az ágyban fekve.
- Remélhetőleg. Ma strand és Aquapark - nyögte Flóra, azt hiszem, hogy bujkált valami boldogság a hangjában.
- Egyelőre örülök, ha képes vagyok felkelni - erőltettem meg magam, így sikerült felülnöm. Előző este sem aludtam sokat, a buszon szintén keveset, és erre még egy lapát volt az aznap. Hogy fogom ezt bírni? Megfogadtam, hogy éjfélkor lefekszem a tábortűz után... persze!
- Fel fogok kelni! - kapaszkodott belém Flóra, aminek csak annyi lett az eredménye, hogy mindketten visszazuhantunk az ágyba.
- Lusta banda... - mormogta az orra alatt Emily.
- Hé, szobalány! - csettintett neki Flóra nem túl kedvesen. - Ne rajtunk töltsd ki az Olivér iránt táplált dühödet, mert semmit nem érsz vele - sóhajtotta.
- Egyszer az életben, csak egyszer lennél kedves hazudni nekem? - förmedt rá Emily. - Igen, persze, a legjobb barátnő mindig megmondja a frankót, de nekem most arra van szükségem, hogy azt mondd Olivér mekkora paraszt és, hogy én mindent jól csináltam! Hazudj nekem, csak azért, hogy jobban érezzem magam! Jelen pillanatban ez a dolgod!
- Kisanyám, figyelj csak ide! - állt fel erővel feltöltődve Flóra (tud ő ilyen is lenni?), de a folytatást nem hallottam, ugyanis fejvesztve kimenekültem a szobából, kezemben pár ruhadarabbal. Pont erről beszéltem! Konfliktusok! Ha az emberek össze vannak zárva, annak ez a vége. Nem is akartam senkinek a pártját fogni, bár jobban belegondolva tényleg mindig igazat kell mondania a barátnőnek, szerény véleményen szerint... viszont semmiképp sem akartam beleszólni.
- Jó reggelt, napsugár! - ölelt át valaki hátulról. A hangokat nem tudtam beazonosítani ilyen fáradtan, de az orrom tökéletesen működött. És amit éreztem, az nem Alex illat volt... hanem Márk szag!
- Megvesztél? - ugrottam ki az öleléséből. - Jenny megunt, vagy mi az ábra?
- Nem tudom, de nem is érdekel. Elég már a drámából - forgatta a szemét, és a két lány ajtajára bökött, akik folytatták az éjjel kettőkor befejezetlenül hagyott vitát.
- Fantasztikus, engem viszont hagyj békén! - léptem hátrébb.
- Ne játssz a tűzzel, Baross, tegnap rád vetettem magam, megteszem még egyszer! - dugta ki a fejét a szobájából Alex. Ez az utálat jele a srácoknál, ha a vezetéknevükön szólítják egymást, vagy mi? Ezzel nálam csak az lenne a gond, hogy a két ribanc nem tudná kire gondolok, ha elkezdeném 'Pellézni' őket.
- Fogd be Walter, téged senki nem kérdezett! - rántott egyet a vállán Márk.
- Fiúk, elég lesz! - állítottam le őket, szerettem volna bemenni a folyosó másik végén lévő mosdóba és ott átöltözni, viszont nem akartam magukra hagyni őket, mert a végén még kárt tesznek egymásban.
- Elég, elég, elég, elég, elég, elég, elég! - üvöltötte torka szakadtából a szobánkból Emily, mire mind hárman kicsit meghátráltunk.
- Ember, itt mindenhol csak a vita megy? - lépett ki a folyosóra Peti, kinyújtóztatva karjait.
- A kis stréber megveszett - röhögött Oli, kár, hogy mindenki látta, mennyire nem őszintén. Sajnos a helyzet egyre csak romlott köztük, ahelyett, hogy javult volna.
- Gyerekek, ne üvöltözzetek, legyen békesség - jelent meg az ofő is a helyiségben, kissé nyúzott arccal, de frissen és üdén.
- Békesség? - csapta be maga után az ajtót Emily, így kezdtünk kicsit sokan lenni a folyosón. - Tanár úr, teremtsen kérem békét - vigyorgott rá cinikusan. - Elég volt magából, amiért ennyire udvarias, elhiteti velünk, hogy a mai srácok is lehetnek ilyenek! - folytatta kiabálva. - Elég belőle - bökött az ajtóra, Flórára célozva -, amiért mindig megmondja az igazat! Elég belőle, amiért mindig elmenekül a viták elől! - mutatott rám sértetten. - Elég belőle, amiért ennyire, ennyire nem tudja melyik lányt akarja - vágta Márk fejéhez. - Elég belőle, amiért egész nap kockul! Elég belőle, amiért etiópos és szőke nős vicceket mesél! Elég belőlük - biccentett a Pelle szoba felé -, amiért nem bírják abbahagyni a kiabálást! Elég Vargából, amiért ő még aludhat! - A tanárnő horkolása kihallatszott a szobájából. - Elég belőled is Alex, amiért annyira okosnak képzeled magad! Elég! - visította, majd kirontott a szállodából. Mindenkit mélyen érintettek a szavai, és bevallom, hogy biztosan igaza volt, mindenkivel kapcsolatban. Bár Alex nem csak képzeli, ő tényleg okos. Azonban egy dolog mindenkinek feltűnt, de legfőképp a bambán előre bámuló Olivérnek. Őt nem érte szitok.
- Negyed óra múlva a medencénél - közölte Péter bá némi folyosóra telepedett kínos csend után.
Legtöbben a szobájukba menekültek, én viszont az Alexhez. Szorosan átöleltem és magamba szívtam a belőle áradó aromát, amit furcsamód ritkán teszek.
- Nem lesz semmi gond, Emily túl fog jutni ezen - nyugtatott megsimítva a hajam, és talán először éreztem úgy, hogy nincs igaza.
- Nagyon remélem - sóhajtottam fel.
- Hol van? - vágta ki a szobánk ajtaját Flóra. - Hol az a szitkokat szóró szégyenletes szipirtyó?
- Alliteráció - vágtuk rá kórusban Alexszel.
- Nézzenek oda! - bólintott elismerően, annak ellenére, hogy ezt szerintem még Dóri is tudta volna. Sőt, valószínűleg Patrik is, Potássy belénk verte a verselemzéseknél.
- A legjobbtól tanultam - tártam szét a karom mosolyogva.
- Ez fantasztikus, de hol van!? - ismételte a kérdését Flóra, úgyhogy az ajtó felé böktünk, ő pedig kirontott rajta, a füléből gőzt lövellt ki és vörös volt a feje, tisztára mint egy rajzfilmfigura.
- Végre nyugalom van a szobánkban. Megyek átöltözni! - siettem be, mielőtt ismét csatahelyszínné válik.
A reggeli végül úgy alakult, hogy ismét be kellett ülnünk az előző napi borzalmas helyre, mivel idő szűkében voltunk. Azonban Péter bá megígérte, hogy amíg mi a strandon vagyunk, ő keres valami jobb helyet. Tehát két falat rántotta után fürdőruhát húztunk, és morogva, félbehagyott veszekedések közepette a partra sétáltunk a csodálatos napsütésben.

14 megjegyzés:

  1. De kircsi lett!Hogy márk mekora egy barom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm. Ó, nem is sejted mennyire...

      Törlés
  2. Wow!Nem ilyennek képzeltem Emilyt!:)Még mindig annyira utálom Márkot!Annyira szenyó.Nagyon jó rész lett ez is és még mindig nem tom felfogni amit Emily mondott.Remélem holnap hamar fent lesz a kövi.:)<33
    U.i.:Mi az életet akart írni Lilla az előző részhez??
    CC

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem a bizonyos szintű állat mindenkiben ott lakozik, a megfelelő eszközökkel mindenkiből lehet oroszlán, vagy éppen vadkan ha arról van szó.
      Megnyugtatok mindenkit, Márknak nem a Jennyval - vagy éppen Brigivel - való kapcsolata az utolsó gonosz húzása...
      Köszönöm, köszönöm! <3 Igyekszem vele holnap, de semmit nem tudok megígérni.
      Puszi!
      Ui.: nem tudom :D

      Törlés
  3. Naaaaa drama drama hatan!!!!!!!!!! <3 Szeretjuk az ilyesmit!!!
    III nagyon jo resz lett ....am meg mindig nem vagyok jol a Patrikos eset utan ! :(
    Maskor szolj lecciiiiii ha esetleg homokosra mernek felfigyelni!!!!!!! XD
    Emily meg kiosztott mindenkit rendesen !!
    Hahh mintha magamat hallottam volna!! Csak en ha ordibalok akkor csapkodok is!
    Tegnap peldaul felpofoztam eggyik osztalytarsamat ....csak rossz helyen kaptam el .Megpattant egy er az orraban es jo sok ideig verzett!!!!! :(
    Siess akovivel!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen? Na, hát ennek aztán tényleg nagyon örülök :D
      Sajnálom ha lesokkoltalak és 'elvettem a párod', de azért megjegyezném, hogy ő erről nem tehet és ez nem is az ő döntése. Ez pusztán biológia :)
      Igen, ő olyan mint egy vulkán, néha évekig nem tör ki, de mikor igen akkor nagyon.
      Nem kell aggódni, és olyan cifrán tudok néha káromkodni a suliban ha valamivel felhúznak. Ott kő kövön nem marad...
      Hát, az én orrom meg állandóan vérzik, hozzá se kell érni :(
      Igyekszem, puszi! <3

      Törlés
  4. Válaszok
    1. Lijja és az értelmes komik :D (imádlak)

      Törlés
    2. Én meg mindkettőtöket :D

      Törlés
  5. Ügyes. :-) Ez a rész is nagyon jó lett, ahogy a többi is. Imádom ezt a blogot. :-). Kíváncsi lennék milyen nehéz kitalálni a részeket. Nagyon kitartó vagy hogy ennyit írsz, és nem szünetel a blog kéthetente, mert épp nincs kedved írni. :-) Várom a kövit. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is sejted - vagy talán mégis? -, hogy milyen jó ezt nekem hallani, hiszen én szeretnék megfelelni azoknak az elvárásoknak, amiket én állítok más blogokkal kapcsolatban. És ezek közül az egyik a szünet, ráadásul kevés olyan blogot láttam, ahol szünet után még folytatódott volna az írás... vagy talán csak nem jártam elég nyitott szemmel.
      Igyekszem vele, valamikor tizenegy és kettő között lesz fent szerintem, de nem ígérek semmit :D

      Törlés
  6. Huhh Emily nagyon bevadult.... De ez az alliteráció aranyos volt :)
    STBesty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zoli bá büszke lenne rám és a verselemzéseimre...
      Dunai zaj xD
      Puszi!

      Törlés