2013. november 17., vasárnap

77. rész: Te kihallgattál minket?

Sziasztok! Ez egy könnyed kis vasárnapi rész, Jennyre és Brigire összpontosítva, kicsit rövidke lett, de remélem ez nem nagy gond. Köszönöm a komikat az előző részhez! *Bia*

Emma szemszöge:

Dél felé összepakoltunk és visszamentünk a szállásra. Átöltöztünk, röhögtünk pár percet Márk fürdőnadrágján, ami még mindig ragadt a kólától, és a Péter bá által talált étterembe indultunk, immár száraz ruhában. Ez egy kicsit messzebb volt a szállástól, de viszonylag gyorsan odaértünk. Itt voltak páran, de azért kényelmesen elfért a mi kis csapatunk. Itt fémből voltak az asztalok meg a székek, rajtuk szép terítő, és párna a fenekünk alatt. Az ülést megint szobák szerint rendeztük, a tanárok nem akartak még egy üvöltözős székfoglalást hallani.
- Jó napot kívánok! - jelent meg a jóvágású, fiatal pincér, széles vigyorral. - Együtt vannak? Összetoljam az asztalokat?
- Nem szükséges, köszönjük - utasította vissza Péter bá.
Megkaptuk az étlapokat és viszonylag gyorsan választottunk is. Én szezámmagos csirkehúst kértem zöldséges körettel - Emily beszélt rá -, Flóra rántott sajtot rizzsel, a lenyugodott, de barátnőjével még mindig nem kommunikáló Emily pedig gombás tésztát. Anyu apu ízlése miatt sokféle dolgot szokott főzni, ezért kénytelen vagyok mindent szeretni. Hoppá, hoppá, emlegetett szamár!
- Szia apu! - szóltam bele a telefonba, mire akaratlanul is Patrik felé tévedt a tekintetem, aki szerencsére nem figyelt, éppen Petin röhögött, aki feltolta a fogaira a kukoricaszemeket.
- Szia. Mit csinálsz? - érdeklődött, de hallottam a hangján, hogy éppen nagyon elfoglalt és jószerivel nem is figyelt rám.
- Ebédelek - piszkálgattam a villámmal egy kukoricaszemet, amihez már semmi gusztusom nem volt a troll mutatványa után.
- Mi van Patrikkal?
- Ne lovagolj ezen! - kérleltem, mert nem szerettem volna azzal tölteni az étkezést, hogy neki magyarázok. - Szeretnék enni - jegyeztem meg.
- Mit eszel? - kérdezte.
- Hamburgert - vágtam rá, hogy ugrathassam. Gyűlöli ha gyors kaját eszem, de ez egy olyan 'nem lehet kihagyni' pillanat volt.
- Ne szórakozz velem, kis hölgy! - váltott hangnemet.
- Apu, hagyjuk ezt! Majd később beszélünk, szia! - tettem le kissé bosszúsan. Lázadtam, semmi kétség.
Nem akartam újabb veszekedést a lányok között, ezért nem szóltam hozzájuk, nehogy én is megbántsak valakit. Igen ám, de a közelünkben lévő Pelle tesók nem bírtak megülni egymással szemben. Az már nekünk is feltűnt, hogy nagy probléma állt fenn köztük, de, hogy pontosan miért, az rejtély maradt az ebéd kezdetéig. Mikor mindenki előtt gőzölgött valami, akkor kezdett erősödni a hangerő náluk.
- Te mindig is féltékeny voltál rám! - visította Brigi. - Tuti, hogy apu engem jobban szeret, te ezer, hogy anyu lánya vagy! Féltékeny vagy, mert nekem vett drágább rucikat, és engem vitt el a golfmeccseire, a cuki haverjaival! És ami a legfontosabb: a pasijaimat is irigyelted! Ezért vetted el tőlem Márkit!
Áhá! Itt van a kutya elásva...
- Apu azért szeret téged jobban, mert te vagy a kegyetlenebb és a nyafogósabb! - vágott vissza Jenny. - Ő az ilyeneket szereti, ezért csalja meg anyát velük! Mindig te voltál kettőnk közül a vezér, csak azért, mert te ezt egyszer eldöntötted! Márkkal pedig te szakítottál, nem emlékszel?
- Márki megcsókolt egy egyetemistát! - nyavalygott Brigi, mire a fiú belebokszolt Olivér vállába, annak jeléül, hogy röhögjenek ezen egy kicsit, csak sajnos ezt a fiú nem találta viccesnek. Elkaptam Alex tekintetét, ahogy mindkettőnk előtt megjelent a buli napja.
- Mert ő egy érzéketlen barom! - ordította immáron Jenny. Pedig épp vele járt... - De mit érdekel az téged? Gondolj csak Emmára! - emlékeztette a lány. Ettől persze minden szempár rám szegeződött, a feszültség pedig leereszkedett az asztalunkra, ahogy Flóra szóra nyitotta a száját, Emily viszont hangosan felhorkant.
- Az teljesen más volt, Emma egy szerencsétlen lúzer, te viszont a testcsóm vagy! - sipákolt Brigi, szinte már a haját tépve idegességében.
- Még te beszélsz? Nálad a testvérség annyit jelent, hogy egy házban élünk és elcsóród a ruháimat! Semmi jelentőséget nem tulajdonítasz neki! - nyafogta Jenny, nagyon rántva a vállán, ami fölött előtte átdobta a haját.
- És mi van Olcsival? - váltott témát Brigi. Ez a sok 'cs' kezdett roppant idegesítő lenni. Úgy tűnt ha veszekednek sokkal vinnyogósabbak lesznek. - Vele is kicsesztél, csak kár, hogy neki sosem kellettél! - vigyorgott gonoszan.
- Persze, mert ő Emilyt szereti... óhéber, süket duma! - hisztériázott Jennifer, nagyot csapva az asztalra, így nyomatékosítva a kijelentést. - Az egy pszichopata, reggel ott üvöltözött!
- Szerintem nem miatta kéne aggódnod, hanem Márk miatt, aki, ahogy azt már Alexnek is mondtam régebben, kezd vissztáncizni Emmához.
Alex és Márk egyszerre kapták fel a fejüket, én pedig gondolkodás nélkül követtem egyikük példáját, az asztalra csaptam.
- Ez nem igaz! - ellenkeztem, mire Flórának elkerekedett a szeme, Alex lesütötte a szemét, Márk meg csak vigyorgott.
- Te kihallgattál minket? - hökkent meg Brigi olyannyira, hogy kis híján hátraesett a székében.
- Nektek komolyan nem tűnt fel, hogy még az idegenek is titeket figyelnek? - mutatott körbe Patrik, és tényleg, még a pincérek is érdeklődve figyelték a szópárbajt.
- Tessék? - kérdeztek vissza egyszerre, össze-vissza kapkodva a fejüket az étteremben, mire többen kuncogni kezdett, de meg sem fordult a fejemben, hogy sajnálnom kéne őket ezért. Szerintem külön örültek, hogy kaptak egy kis figyelmet.
- Bizony, ember - helyeselt Peti is.
- Márk... - kezdett volna magyarázkodni Jenny, azért a bizonyos 'érzéketlen barom' és hasonló megnyilvánulásokért. Nem értettem, hogy miért hordott össze ilyeneket, ha szeretett volna vele lenni. Vagy talán csak a menőségért csinálta?
- Késő - tárta szét a karját a fiú, megvonta a vállát és a következőket mondta: - Végeztünk.
Nekem esett rosszul, hogy ennyi ember előtt égett az osztály, égett Jenny, Brigi, Márk és nagyjából mindenki. Péter bá alig győzte takargatni az arcát kínjában, Varga pedig feszültem kavargatta a levesét.
Én komolyan nem hittem el, hogy észre sem vették magukat. Mondjuk ha az ember belemelegszik egy veszekedésbe, gyakran kizáródik a külvilág.
Alex engem néző tekintetében valami csalódottság félét véltem felfedezni, ezért megpróbáltam Activity stílusban elmutogatni meg eltátogni neki, hogy semmi nincs köztünk Márkkal. Mosolyogva bólintott, de valamiért azt éreztem, hogy ennek itt nincs vége. Így legyen ötösöm a lottón!
Péter bá udvariasan elnézést kért a kíváncsi idegenektől, később pedig a pincértől is. Állítólag naponta látnak (és nem mellesleg hallanak) ehhez hasonló kamaszvitákat, nem nagy dolog. Ezzel senkit nem nyugtatott meg de legalább megpróbálta. Abban a pillanatban három rosszban lévő pár üldögélt a köreinkben, Jenny és Brigi, Márk és Oli, meg Flóra és Emily. Azok, akik előtte mindvégig a legjobb kapcsolatokat ápolták. Én csak annyit tudtam hozzáfűzni a dologhoz, hogy megmondtam. Bár ez nem sokat segít a helyzeten.
Tehát ebéd után csöndesen visszaballagtunk a szállásra, és egy kisebb táskába összepakoltuk az Aquaparkhoz szükséges holmikat.

12 megjegyzés:

  1. Ribancék viadala...... de az Aquaparkot már nagyon várom <3
    STBesty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. hahahaaaaaaa őket kéne bedobni az éhezők viadalába......................loooool

      Törlés
    2. Holnap érkezik az aquapark, természetesen több részre bontva :)

      Törlés
  2. hinnye mindjárt jön az előretekintő.........

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó rész lett. :)) <3 Jó sok veszekedés van. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök, hogy így gondolod! <3
      Igen, hát ilyen is kell.

      Törlés
  4. http://www.youtube.com/watch?v=pWUBHhVRwgU

    VálaszTörlés