2013. november 11., hétfő

72. rész: Jó étvágyat!

Alex szemszöge:

A vacsorához is a medence mellett gyülekeztünk, mindenki gyorsan ott termett Varga hangos üvöltésétől, úgyhogy indulhattunk. Alig száz métert sétáltunk, máris elértük a Péter bá által beharangozott éttermet. Családias hely volt, kockás terítőkkel meg fa asztalokkal és székekkel.
- Mindenki üljön le - utasított minket Varga, úgyhogy akkor következett a nagy dilemma, hogy ki hova ül. Kettő, négy és hatfős helyek voltak, szóval fogjuk rá, hogy sikerült leülnünk. Nagyjából tíz percbe telt, mire üvöltözések közepette mindenki elfoglalt egy széket. A végeredmény úgy nézett ki, hogy Péter bá megelégelte, hogy úgy rohangáltunk, mint zsidóban a fájdalom, szóval leültetett minket szobák szerint. És ez volt a legjobb megoldás. Ő maga Vargával karöltve a középpontban helyezkedett el, mert az esetleges kajacsatákat (nálunk belefér) így meg tudta előzni. Szerencsére erre nem volt szükség.
- Jó estét kívánok - jelent meg a pincér. Kicsit testes, negyven év körüli férfi lehetett, hosszú bajusszal, amit minden mondta után megpödört, mint valami huszár.
- Jó estét - kántáltuk egyszerre, mintha legalábbis a himnusz lett volna terítéken.
- Együtt vannak? - ráncolta a homlokát végignézve az osztályon. Ő nem hallotta a nagy hangzavart? Majd javasoljuk neki Péter bá hallókészülékét, aki a három év alatt kis híján megsüketült.
- Szegedi Péter, osztályfőnök - fogott kezet vele az ofő udvarias stílusban, nem tudtam megállni, hogy ne  képzeljek oda hozzá egy öltönyt.
- Téli László, tiszteletem - mutatkozott be. - Pestiek?
Erre a kérdésre szerettünk volna mi válaszolni, ezért 'naná', 'bizony', 'még szép' és hasonló bekiabálások érkeztek.
- Rendben, máris hozom az étlapokat. Hányan vannak? Tíz-tizenöt? - nézett körbe vigyorogva, bizonyára örült ennyi embernek.
- Tizenkettő - válaszolta Varga.
Úgyhogy nem sokkal később megkaptuk az étlapokat, és nagy nehezen mindenkinek sikerült választania. Még januárban a szülők beküldtek egy nagyobb összeget az étkezésekre, Péter bá abból fizette ki az éttermet, a végén pedig visszakaptuk a maradékot. Ez minden évben így ment. Fél órával később mindenki előtt csücsült egy tál. Néhol valamilyen tészta, esetleg leves, sült húsok, krumpli, rizs és hasonló ételek.
- Jó étvágyat! - vigyorgott továbbra is a pincér, a válasz pedig egy egyöntetű 'köszönjük' volt. Én személy szerint valamilyen tésztát kértem, de sárgás-zöldes trutyit kaptam. A közelemben ülőknél is csak piszkálgatást láttam, de még Varga is fintorogva tolt le a torkán egy-két falatot. Petinek ízlett a hús, amit rendelt, bár ő akkora disznó, hogy bármit megeszik. Patrik lefényképezte a halat és feltette Instagramra, Emma csupán megkavarta párszor a folyadék állagú krumplipüréjét, Flóra csak-csak lenyomott pár falat spagettit, Emily szürcsölve kóstolgatta a levesét, majd inkább a becsomagolt rozskenyerét választotta. Olivér és Márk legyűrték a haltálukat, a két csitri még csak rá sem nézett arra a furcsa, vegetáriánus dolognak tűnő valamire, Péter bá viszont udvariasságból mindent megevett. Én megkóstoltam a tésztámat, de ehetetlenül keserű volt, úgyhogy Peti ette meg. Ha rajta múlt volna, mindenki maradékát elfogyasztotta volna.
Szóval miután újra az utcán voltunk, Péter bá megígérte, hogy másnap keresünk egy másik éttermet. Ekkor még alig múlt nyolc óra, nem volt sötét, az ipiapacsra várni kellett, úgyhogy a terv szerinti szabad foglalkozás következett. Ez az osztály hetven százalékának fürdést jelentett a medencében, három ember volt a kivétel. Patrik, aki nem akarta bevinni a telefonját a vízbe, viszont leszakadni róla nem volt képes, Emma, aki tartózkodott a víztől a legutóbbi incidens után, és én, aki kint maradt vele. Meg amúgy is hűvös volt már. Mi a medence közelében ültünk, a többiek meg elvoltak a vízben. Azonban ez a felállás nem tartott sokáig, mivel Peti és Flóra összevesztek a vízben. Még mindig a délutánon ment a vita, mikor Peti értelmetlen vicceket mesélt, Flóra meg flörtölt azzal a fiúval a buszon. A rájuk vonatkozó vádat mindketten cáfolták, de a békülés nem ment. Ezért Flóra kipattant a medencéből, Peti pedig utána sietett, aztán eltűntek a ház mögött. Kérdőn néztünk össze, de inkább hagytuk, hogy kitombolják magukat. Elvégre táborban voltunk.
- Kíváncsi leszek ennek a végére - jegyezte meg Patrik felnézve a másodperc töredékéig a telefonból.
- Ahogy én is! - kászálódott ki a medencéből Emily. Ők a pár legjobb barátai, mi, Emmával betársultunk, de azért mindenek ellenére ők (Patrik és Peti, meg Flóra és Emily) legjobb barátok maradnak. Bár ez a 'legjobb barát' olyan dedósan hangzik.
Úgyhogy ők kitárgyalták a pár kapcsolatát, pro és kontra, végül pedig arra jutottak, hogy fogalmuk sincs mi lesz a vége. A jelenetet Olivér árgus szemekkel figyelte, minden óvatlan mozdulatot ösztönös, apró mozdulatok kísérték, de ezt senki nem vette észre rajtam kívül. Márk túlságosan el volt foglalva Jennyvel, Brigi túlságosan el volt foglalva azzal, hogy úgy tegyen mintha ez nem érdekelné, Emma pedig érthetetlen okokból a körmét reszelte.
- Mit csinálsz? - ráncoltam a homlokom.
- A sok körömrágástól csúnyák lettek - mutatta felém az ujjait, viszont majdnem orrba vágott a hirtelen mozdulattal. - Szépre reszelem.
- Ez olyan női dolog, nem? - grimaszoltam a saját körmeimre pillantva, amik az övéhez képest elmentek volna betört cserepeknek egy háztetőn.
- De - bólintott, megnyugtatva afelől, hogy semmi gond ha az én ujjaim végén nincsenek művészien lereszelt körmök.
- Akkor nem kell megértenem ennek az értelmét? - faggatóztam tovább, mivel őszintén szólva nem bántam, hogy az enyémek nem olyanok.
- Nem - mosolygott rám.
Ekkor hangok ütötték meg a fülünket a ház irányából.
- Engem aztán nem érdekelsz! Hagyj békén! - kiáltotta Peti a szállodából kilépve, majd becsapta az ajtót. Megrázta magát, felhúzta a laza külsejét és úgy ballagott a társaságunkhoz, kicsit még mindig vizesen, ennek köszönhetően pedig vacogva. - Mi a helyzet? - tudakolta sziporkázó műmosollyal.
- Majd én! - tette fel a kezét Patrik, kissé közelebb csúszva Petihez, megelőzve engem. - Mi történt? - kérdezte a fiútól, az pedig bele is kezdett egy hosszú történetbe. Eközben Emma és Emily is megbeszélték a dolgot.
- Inkább menj te, Olivér már lyukat nézett a hátadba - kacsintott Emma, mire Emily kipirosodott arccal felpattant és gyors léptekkel besietett a szállodába.
A nap lemenőben volt, az ég alja rózsaszínben pompázott, szóval Emma azt bámulta a mellkasomnak dőlve, a többiek kimásztak a medencéből, megtörölköztek és átöltöztek. Peti kimerítően elmesélte, hogy mi történt köztük Flórával, de nem tudtam koncentrálni, mert Emma hajának illata megbabonázott.
- Samponnak hívják - szólalt meg kuncogva, valószínűleg feltűnt neki, hogy milyen hatással van rám a haja.
- Bocs - motyogtam zavartam.
- Én túrom a te hajad, te meg szagolod az enyémet. Most már aztán ezer százalék, hogy a csimpánzok rokonai vagyunk! - jelentette ki vigyorogva, mire megpusziltam a feje búbját.
- Gyerekek, sötétedik! Öltözzetek át, utána indulunk! - tapsolt kettőt Péter bá.
Mindenki visszavonult a saját szobájába, felvettünk egy hosszabb nadrágot, sportcipőt és pulóvert. Furcsamód ezt a programot mindannyian szeretjük, még a csitrik sem féltik a hajukat a levelektől. Megy a lázas pulóvercsere, suttogások és ijesztgetések.
A medencénél gyülekeztünk.
- Rendben, mehetünk! - indult meg Péter bá, a szállás közelében lévő játszótérre.

Gondoltam megint ide a végére pingálok.
Először is... 40 000! Ez az a szám, ami egészen hihetetlen, és teljes mértékig felbecsülhetetlen. Köszönöm! <3
Arról kérdeznélek titeket, hogy ismeri-e mindenki az ipiapacs szabályait, mert ha nem akkor írjon komiba vagy chatbe, mert szívesen ismertetem. Egyébként az interneten is rá lehet keresni, csak tényleg sokkal szórakoztatóbb a következő fejezet ha ismeritek a játékot. *Bia*

12 megjegyzés:

  1. Nagyon jóóóó. Már várom a kövit ♥ Zs~

    VálaszTörlés
  2. Ipiapacs? WHAT???????
    Ha megkerlek leirod a szbajokat meg a jatek lenyeget .....Elore is koszi '!
    Mindig ez van ha szallodaban szalsz meg.... a kajak pocsekok!!! Multkor osztalykirandulason voltunk ,Franciaorszgban . Az etlapon eggyetlen egy szot ertettem ,ugyhogy az maradt PATE ..... NA de en rosszul adtam le a rendelest a pincernek .Igy kaptam rozstos kacsamajat .....
    Gondolom ma raksz fel reszt ugyhogy alig varom mar!!!!! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem játszottál ipiapcsot a suliban? Pedig az mennyire király...
      Franciaországba osztálykirándulás? Az szép :)
      Azt hiszem megőrült a blogger, és ezt a rész tegnapra rajta, vagy nem is tudom, mivel én ezt ma tettem fel... és ti is ma komiztatok. Minden esetre fura, de a következő résszel csak holnap jövök.
      Puszi <3

      Törlés
  3. Gratulálok <33 Nagyon tetszett ez a rész ( is). <3

    VálaszTörlés
  4. Szuper lett!!! :) Már nagyon várom a következőt. :D <3

    VálaszTörlés
  5. paccccccccccccccccccccccccccssssssssssssssss (na erre próbálj meg válaszolni :D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. picccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccccsssssssss (tessék) :D

      Törlés
  6. Szerintem ennyire még nem vártam soha, hogy olvashassam már a kövi részt :)
    STBesty

    VálaszTörlés