2013. november 10., vasárnap

70. rész: Ember, nem vagy vicces

Sziasztok! Hetvenedik rész, vá! Annak ellenére, hogy én a kalandparkot illetően Emma pártját fogom, azért itt van a fejezet amiben kibontakozik a program, a következőben pedig kiderül, hogy a lány mit kezdett magával ez idő alatt.
Ezenkívül még szeretném elmondani, hogy különdíjas lettem egy blogversenyen, aminek az oklevelét megtaláljátok az "oklevelek" oldalon. Nagyon hálás vagyok a szerkesztőségnek érte! *Bia*

Alex szemszöge:

Nagy nehezen sikerült elindulnunk a buszmegállóba, miután az ofő tudomásul vette, hogy Emmának tériszonya van, Peti pedig egy lázadó kocka.
- Tehát - köszörülte meg a torkát Peti, mivel egy nagy adag trollkodás készült kibuggyanni belőle. - Emily, fogd be a füled! - figyelmeztette a lányt, ami annak a jele volt, hogy valamilyen formán tisztességtelen lesz a vicc. - Mire használja az etióp a szívószálat?
- Jaj, ne már! - horkant fel a 11/a igazságügyi minisztere, Emily.
- Hadd mondja! - csitította őt Olivér. Emily erre gyilkos pillantással illette a fiút:
- Szemét... - sziszegte.
- Ember, hálózsáknak! Trololololol! - bökte ki végül Peti, és bár Márk mosolygott, így nem igazán volt élvezhető. Mondjuk ebben az esetben Emilyvel értettem egyet, Peti tud érzéketlenül viselkedni, de ennek ellenére normális. És attól nem lesz sanyarúbb sorsa az etiópoknak, ha néhány kamasz röhög rajtuk. Bár a helyzetük korántsem vicces.
- Inkább mondj egy másikat - biztatta Jenny, aki szeretett volna harsányan hahotázni. Úgyhogy Peti elszántan folytatta.
- Mondja a feleség a férj barátjának: végre valahára megjött az uram józan esze! Kérdi a barát: beadta a válópert?
- Ez jó! - vigyorgott Márk, hátba verve a haverját, aki erre a gesztusra inkább nem reagált semmit, mert a legjobb esetben is egy hatalmas ütés lett volna a válasza.
- Miért kopog a fapapucs? Mert a csengőt nem éri el! - röhögött a saját fergetegességén Peti, majd engem nyaggatott, hogy tegyen ugyanígy.
- Ez fájt - forgatta a szemét Oli, mialatt arrébb lökte a kissé rámászó Jennyt, akinek a mozdulatait Márk kísérte a figyelemmel.
- Ember, mi a különbség a sas és a hotel között? A sas száll ide, száll oda, a hotel meg csak szálloda! Ikszdééé!
Briginek ez nagyon tetszett, furcsamód Emilynek sem kevésbé, úgyhogy ők ketten nagyokat nevettek ezen, majd egymásra pillantva inkább elhallgattak.
- Mit csinál a szőke n... - folytatta volna Peti, de félbe szakították, amit ő köztudottan utál. Ha viccekről van szó nem ismer tréfát.
- Hé! - vágott közbe Brigi sértetten.
- Hagyjuk már! Természetesen barna vagy, csak van pár melírcsíkod - piszkálta a lány haját Márk, az ujjait forgatta a tincsei közt.
- Vedd le rólam a kezed! - csapott egy hatalmasat a kézfejére Brigi, mire csatába kezdtek, egyikük visongott, másikuk hőbörgött.
- Hűtsd le magad, csak mondtam - védekezett a srác, elkapta a kezét és ráhagyta Brigire a dolgot.
- Jobban tennéd, ha befognád! - morogta a Pelle-lány.
- Szóval... - kezdte újra Peti felsóhajtva. - Mit csinál a szőke nő, ha egy süllyedő hajóban a nyakáig ér a víz? Fejre áll, hogy csak a bokájáig érjen! Lol!
- Gyerekek, ne viccelődjetek lányokon - csóválta a fejét a sor elején Péter bá, mivel ez aztán megütötte a fülét.
- Persze, az etiópoknál nem szól, de a szőke nőnél igen! - fogta a fejét hitetlenül Peti. - Ember, ez diszkrimináció!
- Az nem diszkrimináció, hogy csak szőke nős viccek vannak, de szőke pasasosak nincsenek? - szólalt fel Emily. - Vegyük például a szőke Olivért!
Erre a srác felemelte a fejét, és feszülten figyelte Emilyt.
- Igazi seggfejnek mondható, aki még hülye is, tehát ő is a feje tetejére állna egy süllyedő hajóban azt garantálom! Persze csak akkor, ha én nem vagyok ott, mert ha igen, akkor a süllyedés előtt kivágom a hajóról - közölte harciasan a lány. Igen, Olivérnek tényleg tetszik, de szerintem zavarja, hogy ennek legóvatlanabb jelét sem mutatja Márk közelében. Viszont a srácnak vissza kellett vágnia valahogyan, azonban ez nehezére esett, ha egy általa szeretett személy így beszélt róla.
- Mielőtt ezt biztosra vennéd, csak megjegyezném, hogy ha teljes erődből nekem rontasz, én azt csak egy lágy fuvallatnak érzem - vett elégtételt felhúzott, letaglózó szemöldökkel Olivér.
- Nem fogom hagyni, hogy elrontsd a táboromat - villantotta hatalmas, széles, csillogó (őszinte?) mosolyát Emily.
Elértük a buszmegállót, a jármű megérkezett, ezért felnyomultunk rá, mivel rengetegen voltak.
- Jól vagy? - suttogtam Emily fülébe, közel hajolva hozzá.
- Tökéletesen! - mosolygott rám is, kicsattanó életerőt és energiát sugározva.Tudtam, rá kell hagynom.
Eközben a közelünkben toporgó Flórát megszólították, egy fiatal fiú felajánlotta neki a helyét, amiből nem sok szabad volt a buszon.
- Ülj el, szépségem - mosolygott sejtelmesen, majd belekapaszkodva egy rúdba felhúzta magát.
- Köszö... - kezdett volna hálálkodni a lány, de nem tudta befejezni.
- Khm! - köhintett egy hatalmasat Peti, jelezvén, hogy ez neki nagyon nem tetszett, de furcsamód úgy tűnt, ez a barátnőjét a legkevésbé sem zavarta.
- Köszönöm - ült le mégis Flóra, aki eddig (hozzám hasonlóan) nem szólt hozzá a dolgokhoz. Azonban úgy tűnt, hogy neki sem tetszettek a poénok. - Idevalósi vagy? - kezdeményezett beszélgetést a most már álló sráccal. Elég nagy hangzavar volt ahhoz, hogy csak Peti meg a fiú hallják a szavait, így nyugodtan beszélt, a menők távol voltak.
- Megáll az ész... - motyogta nekem Peti, rántva egyet a vállán azt üzenve Flórának, hogy tegyen amit csak akar.
- És visszanéz - tettem hozzá, ahogy azt az apám tette folyton. Abban a pillanatban őszintén örültem volna, ha a szálláson maradok Emmával, de annyira ellenkezett, hogy gondoltam jobb ha eljövök.
- Ember, nem vagy vicces - kötözködött Peti idegesen, keze görcsösen szorongatott egy vasrudat, láthatóan felkavarták az események de nem hagytam, hogy rajtam vezesse le a dühét, visszavágtam:
- Te sem! - tártam szét a karom felhúzta az egyik szemöldököm.
- Tessék? - nyíltak tágra a szemei a döbbenettől.
- Hallottad.
- Nagyon elegem van belőled mára! - fordított hátat nekem, mint egy makacs kisgyerek.
Igen, Emmának igaza volt. Az ilyen osztálykirándulások tele vannak konfliktussal. Peti és Flóra, Emily és Olivér, Jenny és Olivér, Brigi és Márk, Peti meg én... tényleg jobban tettem volna, ha a szálláson maradok.
Minden esetre megpróbáltam élvezni a buszozást, ami nehéz volt, tekintettel a levegőben keringő feszültségre, meg az izzadtság szagra. Rengeteg ember nyomorgott a buszon, minden megállóban felszálltak egy csomóan, a leszállás azonban senkinek nem volt az útitervében. Legalábbis úgy tűnt. Örökkévalóságnak tűnő fél óra után végre megérkeztünk fűzfőre.
- Leszállunk! - szólt körbe az ofő, nehogy valaki fent maradjon. Akkor aztán nagy botrány lenne.
Kicsit kellett még gyalogolnunk, de ez az út már nem olyat beszédesen telt, mint az utóbbi. Csöndben baktattunk a tanár után, senkinek nem volt mondanivalója, vagy ha volt azt is jobbnak látta megtartani magának.
- Itt is vagyunk - torpant meg Péter bá, de valahogy a kedvem is elment a szórakozástól.
Mire felocsúdtam, már a pálya elején álltam, előttem Emily, mögöttem Peti. Időközben az ofő kiválasztott nekünk egy pályát, aminek Koppány volt a neve, erről rögtön eszembe jutott Szent István, úgyhogy a beöltözést végigtöriztem a fejemben. Ránk adtak egy csomó kötelet meg mindenféle hasznos, leesést gátló dolgot, úgyhogy biztonságban elindultam a pályán. Elég magasan voltunk, de bíztam a karabinerben, mindenütt pontos eligazítás várt, tudtam, hogy mit kell csinálnom.
A pálya hosszúnak bizonyult, néhol nagyon nagy szükség lett volna izmokra, tehát bizonyos részeken Emily húzott maga után, vagy éppen Peti tolt át.
- Kösz - fújtam ki magam egy nehezebb rész után, a barátomra pillantva hálásan.
- Nincs mit ember, és sajnálom - villantott felém egy félmosolyt, belegondolva a veszekedésünk gyerekességébe.
- Én is. Vicces vagy, hisz te is is tudod - nyugtattam meg, nehogy végleg sérüljön az önképe.
- Kösz.
- Na mi lesz, srácok? - nézett hátra Emily, aki addigra már jóval előrébb járt.
- Megyünk! - intettem, úgyhogy továbbküzdöttük magunkat.
Amúgy élvezhető volt a kalandpark, néha nevettünk Petivel meg Emilyvel, jó érzés volt a magasban, fák között mászkálni, a végén pedig fantasztikus volt az a hosszú zsinór, amin le kellett csúszni. Ennek ellenére végig Emmára gondoltam. Vajon ő is jól érezte magát?

12 megjegyzés:

  1. Vajon már megint honnan tudtam,hogy most rakod fel? :D
    Természetesen nagyon tetszett <33

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudom, kísérteties... ;D
      Köszönöm, ez jólesik!

      Törlés
  2. Nagyon szupi lett!!! :) Nálunk sosem volt ennyi konfliktus egyik kiránduláson sem. :) Kíváncs vagyok hogy Emma hogy foglalta el magát míg a többiek a kalandparkban voltak!! :) <3 És továbbra is IMÁDOM ahogy írsz. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! <3
      Szerencsére nálunk sem jellemző, de ez már csak egy ilyen osztály...
      Meglátjuk a következő részből, annyi bizonyos, hogy Patrik ott volt. Lelkileg, szellemileg, testileg? Nem tudom...
      Köszönöm, köszönöm, nagyon aranyos vagy, annyira jó ezt hallani! <3

      Törlés
  3. Nagyon jóó vár már várom a kövit♥ Nagyon ügyes vagy. Zs~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Isteni ezt hallani, hogy tényleg így szeretitek ezt a történetet! Köszönöm! <33

      Törlés
  4. JUUJJ akadaly palya (vagy minek mondjak? ... : kalandpark ) Ugy imadom foleg a csigat !!! Voltam valami sobanyaba es ott is volt ilyen kalandpark ....es a csiganal voltam mar egyedul, 25 m magasan .Nagy nehezen ,de elindultam . Hat en torkom szakadtabol kiabaltam es karomkodtam meg vegig nem csusztam a 68 metert!!!! Igy felvonva magamra az egesz banya figyelmet ! Erted az emberek csak anyit lattak hogy egy elmebeteg csuszik lefele orditva ......Ez meg semmi mikor le ertem egy fiatal (egesz jokepu ) fiu odajon hozzam es annyit mond :Na b.zdmeg neked is van tudod!
    Na jo abbahagyom a mesedelutant !
    Irto jo resz lett !!!!!!!!!!!!! <3
    Siess a kovivel!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hú, hát én utálom a kalandparkot, szegény barátnőimet kikészítem azzal, hogy bárhol vagyunk nem lehet menni mert én nem akarok a francos tériszonyom miatt.
      Ahogy elnézem itt a történeteidből, nincs egy átlagos életed, legalábbis nagyon eseménydús! :D Érdekes szitu lehetett az biztos...
      Köszönöm!! <33
      Puszi!

      Törlés
  5. hah én és a poénjaim :D még a végén stand up comedys leszek xDDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hú, hát azt megnézném... xDDD te meg a stand up comedy - hagyd meg a profiknak (nekem?)

      Törlés
  6. Szuper rész, mint mindig. Várom, hogy mi volt addig Emmáékkal, remélem minden rendben volt. :)
    STBesty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Kiderül a következőből, de azért megnyugtatlak, hogy nem történt semmi tragédia :D

      Törlés