2013. november 7., csütörtök

67. rész: Már vár a busz!

Sziasztok! Nagyon, nagyon, nagyon hálás vagyok a komikért, olyan rendes tőletek, hogy az említésem miatt ilyen sokan írtatok, sokat jelentett és az estém is jobban telt tőle. Köszönöm! - ezt a szót körülbelül tizenötször írtam le válaszként tegnap, de ez azért van mert így is gondolom.
Ünnepélyesen bejelentem, hogy ebben a részben elindulnak a táborba, tehát most elég sok fejezeten keresztül azt fogom taglalni. Ezenkívül ebben még egy "google csevegés" is fellelhető lesz, remélem tetszik majd nektek! *Bia*

Alex szemszöge:

- Mi? - riadtam fel két erőteljes kézre, ami történetesen a vállamnál fogva rázott, igazán kedvesen.
- Csipke Józsika, elaludtál órán - röhögött Peti a padot verve, szerinte olyan nagyon vicces volt, hogy így ébreszthetett.
- Tényleg aludtál? - ráncolta a homlokát Emma, hátrafordulva az első sorból.
- Az éjjelit pótlom - mosolyogtam rá ásítva egyet, mire ő is követte a példát. Hiába, ragályos!
- Sajnálom - húzta el a száját szomorúan, de én csak legyintettem egyet:
- Nem kell.
- Walter! - szólt rám Szemes. Véletlenül sem Emmát szidja le. Miért is tenné?
- Elnézést - forgattam a szemem, rántva egyet flegmán a vállamon, hogy jelezzem nemtetszésem, ami persze a tanárt nem hatotta meg.
- Tehát összességében hasznosnak tartom a közösségi portált - fejezte be a monológját Patrik, majd meghajolva visszaült a helyére.
- Köszönöm, Ötvös - bólintott elismerően a tanár.
Szabadon netezhettünk, ezért úgy döntöttem, hogy valóban ki is fogom használni a rendelkezésemre álló időt. Körülöttem mindenki így tett, elvégre ez az utolsó óránk volt, pénteken már nem lesz tanítás, ha jól tudtam. Megnyitottam a levelezőt, elrámoltam Péter bá leveleit egy mappába, a fölösleges dolgokat kitöröltem - volt egy pár -, és elolvastam egy e-mailt egy régi barátomtól, akivel néha küldünk egymásnak pár sort. Anyukámról érdeklődött, az év végi jegyekről meg Emmáról. Ő beszámolt pár élményéről, egy buliról és egy versenyről. Válaszoltam neki, nem lett hosszú, de legalább írtam. Ezután rákerestem az Emmától kapott könyvre az egyik könyvkritikás oldalon. Főként jók a visszajelzések, bár akadt némi negatív is. Aztán megnéztem egy Olly Murs rajongói oldalt, mivel arra voltam kíváncsi, hogy mikor várható új dal tőle. Erről még nem volt információ, gondoltam majd még keresgélek. Aztán a Bruno Mars koncert jegyárai miatt kerestem fel egy oldalt, amit Peti is észrevett, kacsintott és mosolygott. Ekkor fura dolog történt, a nyitva hagyott Gmail ablakom elkezdett jelezni. A Google Csevegőbe érkezett egy üzenet Emma Szalaytól.

Emma: na, így nem szólnak rád :D
én: most komolyan itt fogunk beszélgetni?
Emma: xxi. század :)
én: látom szereted a hangulatjeleket
Emma: I <3 :D
én: ...
én: szia emma!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Emma: ??
én: bocs, csak peti
Emma: óóó szia peti
én: most patrikkal játszik valamit a gépen
Emma: buszon mellette ülsz?
én: az attól függ. te flóra mellett?
Emma: szeretném, ha emily mellé ülne
én: akkor nem Peti mellé
Emma: akkor mellém?
én: melléd
Emma: jó :))
én: na, ez petinek nem tetszik
Emma: ő üljön patrik mellé
én: az lesz. de olyan mint egy ovis
Emma: csináld az amit a húgoddal szoktál
én: ő iskolás
Emma: bocs főnök
én: :)
Emma: ha jól hallom, akkor lenyugodott
én: igen, most patrikkal veszekszik a játék miatt
Emma: érettek
én: nagyon
Emma: fogsz aludni a buszon?
én: utálok mozgó járműben aludni
Emma: egy szimpla nem is elég lett volna :D én tuti fogok, nagyon álmos vagyok
én: nem csodálom, aludtál kb 4 órát. én sokkal többet
Emma: :o
én: már nem félsz?
Emma: nem. de ha bármi van, ott vagy te
én: ebben biztos lehetsz
Emma: idén kissé aktívabban részt veszel a programokban, ugye?
én: ?
Emma: az elmúlt két évben inkább csak a szobádban ültél, nem?
Emma: mindig csak a kötelező programokon vettél részt
én: idén sok minden másképp lesz
Emma: idén sok minden másképp volt

Csengő! Csók! Ének!
- Gyerekek, ma elutazunk! Én már nagyon izgatott vagyok! Alig várom, hogy elhagyhassuk az iskolát, ki örül még ennek? - lelkesedett Varga. Az a mázlink, hogy csak nekünk van öt óránk pénteken (éljen az osztályfőnök, aki ezt minden évben kiharcolja nekünk!), ezért nem kell tolonganunk. A hat és hét óra után végzők sokan lesznek, kígyóznak a buszok, egymáshoz verődnek a bőröndök. Nem kellemes, olyankor hangulatgyilkoló az indulás. Amúgy a tanárnő kérdésére, hogy ki örül az indulásnak, egy egyszerű "mindenki!!" volt a válasz. - Akkor most kezdhetjük is a tanulást! - Hiába, van ami sosem változik...
Dupla angollal zártuk a napot, Ms. Cawley majdnem elsírta magát, mikor szembesítettük, hogy már csak egy évünk van hátra. Őszintén szólva nem tudtam, hogy én ennek örülök-e, vagy szomorú vagyok. Ki kéne találnom, hogy az orvosi helyett hol szeretnék továbbtanulni (vagy egyáltalán mit), tehát ezen a téren az egy év kevésnek tűnik. Ráadásul az elmúlt egy hónapban gyökeresen megváltozott az életem, a kapcsolatom a többiekkel. Minden jobb lett. A kérdés csak az, hogy ez meddig tart. A nyár elég hosszú ahhoz, hogy elfelejtsük a sorosnak hitt barátságokat, és szeptemberben úgy térjünk vissza, mint eddig. Közömbösen. Furcsa, de Emmával kapcsolatban nem voltak félelmeim. Elvégre egymás mellett lakunk, nem igazán tudnánk megfeledkezni a másikról. Azt mondják, hogy a barátságok szorosabbak, mint a szerelmek. A szerelmek jönnek-mennek, de a barátság egy életre szól. Erre én csak annyit mondanék, hogy badarság. Vegyük az én életemet. Az első legjobb barátom Márk volt. Megcsalt. Igen, szerintem egy barát is ugyanúgy meg tud csalni. Első barátnőm Barbi volt, aki szintén megcsalt... 0-0. Második legjobb barátom: Peti. Igen, ő valóban igazi jó barát. Második barátnőm: Emma. Ehhez szerintem nem kell semmit hozzáfűzni. 1-1. Kit fogok egy napon elvenni? A szerelmemet. 2-1. Kivel osztok meg mindent, mit még a barátnőmnek se mondok el? A barátomnak. 2-2. Következtetés? A barátság ugyanolyan fontos, mint a szerelem. Bingo!
- Gyerekek, gyerekek! - fogta a fejét Péter bá, mikor benézett a termünkbe. - Már vár a busz! Gyerünk! - sürgetett minket idegesen. Úgyhogy kisétáltunk az iskolából, és megpillantottuk a fehér járművet. A járda mellett állt, a vezető nekidőlve várakozott a mi csapatunkra. Morcosnak tűnt, bár mintha minden buszvezető ilyen lenne.
- Jó napot! - morogta. Egyesével felszálltunk, mindenki csókolomozott, Péter bá pedig elismerően bólogatott, hogy milyen jól nevelt osztálya van. Azt majd meglátjuk. A helyek úgy néztek ki, hogy két sorba voltak rendezve a székek, bal oldalon két-két székkel, jobb oldalon meg egyel. Hátul pedig négy szék ékeskedett.
Flóra is bekerült egy ülő-dilemmába, mivel Peti nem akarta egész úton Patrikot hallgatni (vagy éppen nem hallgatni), Emily pedig nem szeretett volna szégyen szemre egyedül unatkozni az úton. Láttam, ahogy lopva Olivérre pillant, aki Márkkal röhögött valamin. Tehát Flóra úgy döntött, hogy igénybe veszi a busz utolsó sorát, ahol Patrik ült a bal szélen, Emily a jobb szélen, a pár pedig középen. Mi, Emmával közvetlenül előttük foglaltunk helyet, a bal oldalon. Emma ült az ablaknál, ehhez ragaszkodott. Mellettünk Olivér, egyedül üldögélt, előtte Márk, szintén magányosan. Ha én belerúgtam volna az előttem lévő székbe, a válasz ennyi lett volna: hogy lehetsz ilyen genyóóó? Brigi... az ő társa Jenny volt, szóval úgy tűnt, hogy mindenki megtalálta a helyét. Majdnem megfeledkeztem Vargáról, aki szeretett volna a "sűrűjében" lenni, ezért megkérte Olivért, hogy üljön a két viháncoló lány elé, ahova Márk is csatlakozott, a tanárnő meg leült Olivér helyére. Indulhattunk.

14 megjegyzés:

  1. Nagyon nagyon SZUPER lett!!! :) És egyre közelebb a tábor. Jajj de jó. :D <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, örülök neki! Igen, mindjárt felteszel az "utazás" fejezetét, utána pedig már nincs megállás! :)

      Törlés
  2. IIIIIIIIIIIII nagyon jo resz lett.
    Alig varom mar , hogy belebonyolodjunk a taborba XD
    Siess a kovivel
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!! <33
      Ó, hát arra már nem kell sokat várni :)
      Azonnal felrakom!

      Törlés
  3. Nagyon jó rész lett az előzőekkel együtt! :D

    VálaszTörlés
  4. Válaszok
    1. Reméltem, hogy ilyen reakciókat kapok. Mindjárt fent lesz a következő :)

      Törlés
  5. Szia! :) Nagyon jó lett.:) Alig várom már a tábort.:D Siess lécci a kövi résszel.:) Puszii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm! <33 A következő rész - azonnal felteszem - az utazás, azután pedig már menthetetlenül belegabalyodunk az eseményekbe! :)
      Puszi!

      Törlés
  6. na kiwi vok :D sry h le vok maradva :((((((((((

    VálaszTörlés
  7. Végre TÁBOOOOOR! JUPPÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍ!!!!! :D
    STBesty

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sablonszöveg: örülök, hogy örülsz (amúgy tényleg) :D
      Puszi!

      Törlés