2014. július 30., szerda

Utolsó szavak

Sziasztok! Aki az előző blogomat olvasta - nem vagytok sokan - az már megszokhatta tőlem ezt a kis utolsó rész szerűséget. Csak pár gondolatot idebiggyesztek, szerintem érdekes lesz, remélem ti is így vélitek majd.
Most mondjam azt, hogy nagyon nem vártam ezt a napot? Mert így van. Szívem szerint húznám még egy darabig a blogot, hiszen imádtam ezt írni. Imádtam itt lenni veletek, imádtam válaszolni a komikra, és imádtam mindent, amit ettől a történettől kaptam.
Tehát.
Először is pár dolog a blogról. Mikor az előzőt befejeztem, viszonylag könnyen 'el tudtam engedni' azt a történetet, hisz már másnap, június 24-én írni kezdtem ennek a fejezeteit. Kitűztem magamnak ezt a száz részt, mint célt, és felemelő érzés volt, mikor annyi órányi számítógép előtt való sínylődés után végre sikerült befejeznem, augusztus 28-án. Volt itt minden: néha percekig ütögettem egyik ujjammal a laptop szélét, mert az ihlet, mint olyan nem volt hajlandó segíteni rajtam. Volt, mikor egy nap három részt, máskor csak pár sort sikerült írnom. Szerintem nem volt könnyű, és ezt bárki megmondhatja, aki ismer: nem telt el nap, hogy nem írtam volna. Nagyon komolyan vettem a feladatom, hisz tudtam, hogy ebben az évben már nem lesz időm úgy írni, hogy fel is tegyem azt, amit írok. Szépen a saját tempómban most is írogatok, ahogy az időm engedi, viszont ez közel sem lenne elég úgy, hogy akár hetente tudjak részt felrakni.
Viszont ez gondot is okozott, hiszen arra törekedtem, hogy befejezzem, nem arra, hogy minőségi legyen az, amit írtam. Ezért szeptembertől is minden nap volt dolgom a bloggal, javítgattam a hibákat, hozzáadtam bekezdéseket, de még így is sokkal könnyebb volt, mintha az egészet kellett volna megírnom.
Voltak nehézségei ennek a történetnek, mármint a megírásban. Először is mikor egy óráig kerestem, hogy akkor most nyelvtanon mit csináltak előző órán, mert ha dogát írtak akkor azt ki kell osztani, meg hasonlók. Persze erre nem sokan figyelnek, de vannak/voltak/lesznek olyan olvasóim, akiknek a memóriája ezeket elraktározza, ezért szerettem volna ezekre is figyelni. Aztán az órarend szerint kellett haladnom, ami néha nem volt olyan jó, mivel ha én azt szerettem volna, hogy aznap földrajz legyen mert akkor majd Alex így meg úgy, akkor azt nem tehettem meg. A tanárok nevét is szépen meg kellett jegyeznem, mert egy ideig jegyzetet használtam, hogy ne mondjak én se hülyeséget. A tíz fős osztály gondot okozott olyan szinten, hogy egyéniségeket akartam teremteni és szépen ki is kellett dolgozni ezeket. Bevallom, hogy Peti emberezését csak úgy a harmincadik résznél találtam ki, szóval mehettem vissza, hogy odabiggyesszem a szócskát a megszólalásai elejére illetve végére.
Szeretném előszedni azokat a jó kis közhelyes sablonokat, ugyanis most került sor arra, hogy hálát nyilvánítok nektek. Ugyanis én úgy véltem, hogy ez a blogom sikeresebb lesz, mint a másik. De nemhogy kétszer, hanem tízszer-hússzor olyan sikeres lett, mint a másik. Ráadásul rengeteg olvasóm elolvasta azt is így a befejezés után, ami dicséretes. Szóval mindenki, aki valaha szánt rám időt, megnyomta a 'tetszik' gombot, írt nekem pár sort, feliratkozott, írt a chatbe, írt nekem, olvasta a blogot... most szépen tapsolja és ölelje meg magát, hisz megérdemli. Nekem olyan örömet okoztatok vele, hogy úgy éreztem volt értelme rászánnom a nyaram. Köszönöm! Aki vezetett valaha blogot, az tudja milyen érzés ez. Mint a suliban az ötös, vagy a munkahelyen az elismerés és a fizetésemelés. Volt értelme leülni a gép elé minden áldott nap, és szerkesztgetni, majd feltenni a részt. Nélkületek nem sikerült volna, és ezt halál komolyan mondom! Érezzétek magatokat a történet részének, hiszen ti voltatok azok, akik végigolvasták, nem pedig én. Hálás vagyok mindenkinek, szeretném ha mindenki tudná, hogy köszönöm!
Néhány számmal untatnálak titeket...
- 62 600+ oldalmegjelenítés
- 1532 komment
- 275 csere
- 101 bejegyzés
- 81 feliratkozó
- 20 díj
Minden, ami She's Next Door - cikkek, kritikák
Kritika
Ajánló
Interjú
Cikk szerűség
Kritika
Interjú
Dal - amiről ha előbb tudok, talán része lehetett volna a történetnek...
Még azt szeretném elmondani, hogy néha a komik között kisebb-nagyobb beszélgetések alakultak, amikből jobban megismerhettelek titeket, valamint ti is engem, szerintem ez egy felettébb jó dolog, ilyennel nem sok oldalon találkoztam.
Hogy lesz-e a következő blogom? Roppant hülye kérdés. Természetesen! Éppen a tizedik részt írogatom, ez nem lesz száz, viszont a fejezetek körülbelül háromszor olyan hosszúak lesznek, mint az itteniek, így nem is lesz majd minden nap rész - de ismerhettek annyira, hogy nem nagyon lesz se szünet, de három napnál több kihagyás. Február-március, valamikor akkortájt szeretném majd publikálni a részeket, ha lement ez az egész felvételi, továbbtanulás, félévi hajcihő. Most hagyom egy kicsit a hazánkat, Amerikába, egészen pontosan Miamiba utazom veletek. Ehhez a következő kis ismertetőmmel szeretnék kedvet csinálni nektek:
A minnesotai Amy Prince világéletében táncos szeretett volna lenni. Erre lehetőséget is kapott, azonban feladta egy fiúért, akiről kiderült, hogy nem érdemelte meg eme kiváltságot, viszont akkor már nem volt megállás. Abban az évben mindent elvesztett. Lehetőségét a karrierre, a barátját, a szüleit... Szerencsére sikerült visszatérnie az életbe, ami pár év múlva pedig kárpótolta is egy tehetségkutatóval, amit a messzi Floridában rendeznek. Nem volt rest felkerekedni barátnőjével Pink-el, és jelenlegi barátjával, az édes Matt-el, hogy átverekedje magát a nehézségeken, és végre azzal foglalkozhasson, amit igazán szeret. Csakhogy megjelenik a színen Tay, és igyekszik megnehezíteni ezt sajátos, különc, meglehetősen bunkó stílusával. A felettébb feminista Rachel, a roppant kedves Davis és a különös múltú Kim lesz többek között szerves része történetünknek.
Ebben a blogban majd kiélhetem számtalan szenvedélyem. Először is: amerikai nevek, istenem! Szerintem annyira gyönyörű külföldi nevek vannak, teljes odavagyok, hogy most alkalmazhatom őket. Csakhogy párat említsek: Cassidy, Shannon, Leroy... Aztán ott van még az is, hogy ez egy pár évvel idősebb korosztály, huszonöt az átlag. Így a karakterek kicsit felnőttesebbek, komolyabbak, és már az ő szerelmük nem is olyan 'gyerekes'. Meg a problémáik is sokkal fontosabbak és életbevágóbbak, szeretek ilyenekről írni. Tay személyét imádom írni. Szeretem az ilyen gonosz emberkéket, ő egyébként kicsit sem olyan, mint Márk. A bunkósága sokkal értelmesebb, mint neki. Mármint úgy értem, hogy jóval gazdagabb a szókincse, csípősebbek a megjegyzései, de mégis mindnek van értelme. Arról meg aztán ne is beszéljünk, hogy több, mint húsz szereplőt kell így-úgy kidolgoznom, és ez kihívás, magasra tettem a lécet de remélhetőleg megugrom.
Nagyjából így fog kinézni a történet, még rengeteg szereplőm lesz, viszont egyelőre még csak róluk tudok beszámolni. Amint elkészül a blog, már készítem is a bejegyzést ide, úgyhogy érdemes feliratkozva maradni. Február a tervezett időpont, de még nem vagyok biztos semmiben. Meglátjuk, legkésőbb március közepe, de szerintem meglesz a február.
Nem is tudom mit írhatnék még, ami érdekes lenne nektek. Lényegében mindent elmondtam a részek előtt, néha utána. Talán újra szeretném hangsúlyozni, hogy büszke vagyok rátok, és magamra is. Szerintem nem sok blog mondhatja el magáról, hogy három hónap alatt begyűjtött nyolcvanegy rendszeres olvasót. Ha ti ezt nekem ítéltétek, akkor csak annyi a dolgom, hogy elfogadom és örülök neki. Köszönöm!
Februárban érkezem, addig is mindenkinek kitartást a sulihoz, boldog karácsonyt!

32 megjegyzés:

  1. Szerintem én már az epilógushoz mindent leírtam, csak most eszembe jutott valami: én is olvastam a másik blogodat és az is nagyon jó volt.
    Már várom az új történetedet, amiket írtál azok alapján jónak ígérkezik :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az előző történetem egy egészen más világ volt, meg azért írásilag sem tartottam még ott, ahol most. De köszönöm! <3
      Remélem is, hogy az is ilyen szépen összegyűltök majd.

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Hát ez az utolsó kommentem. Hiányozni fogsz. Már a szívemhez nőttél te is és a blogod is. Tudom miről beszélsz mert én is 8-adikas vagyok és teljes mértékben megértelek. Úgyhogy kitartást és sok sikert a felvételihez. Amúgy ne hidd hogy nyáladzok, de nagyon szép vagy. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne is mondd, nekem meg ez volt az UTOLSÓ bejegyzésem... Nekem minden olvasóm és komizóm a szívemhez nőtt, még a szereplők is :).
      Akkor neked is sok sikert hozzá, majd együtt szenvedünk, gondolni fogok rád.
      Ugyan, nem gondolok én rosszakat. Köszönöm! <33

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Drága Bia!
    Ahogy így a végén ránézek a blogodra, visszakattintgatok a szereplőkhöz, és gondolatban búcsút veszek tőlük elfog az az érzés, hogy így kell ezt csinálni! Jöttél, írtál, és taroltál. Mert zseniális vagy, Bia! Nem viccelek.
    Kétség sem fér hozzá, egyszer még sikeres író leszel ;)
    Amúgy én is megértelek - szintén 8-adik, felvételi pffff - szóval sok sikert ahhoz és az íráshoz is! Már nagyon várom a következő blogodat :)

    Puszi: ×Faith×

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Faith!
      Nem is tudom mit mondhatnék, egyszerűen csak olvasgatom a komikat és hatalmas - idétlen - vigyor ül a képemen. Köszönöm szépen, nem is tudod mennyire jólesik, hogy ezt mondod!
      Akkor neked is sok szerencsét a felvételihez, gondolok majd rád! Köszönök mindent, itt leszek februárban, ez kétségtelen.
      Rengeteg puszi,
      Bia

      Törlés
  6. Ugylatszik ,hogy nm makarjak elkuldeni az uzenetemet!!!!!!!!!!!! Azt irja ,hogy toroltem!!!!! pedig neeeeeeeeeem!!!!!
    UUUUUU NEEEE!!!!!!! Am sok sikert a felvetelihez!!! Nagyon imadtam a blogot!!!!!!!!!!! Veled eggyutt!!!
    Nagyon szep vagy !!! :) Es jah nincs pattanasod! Kis szerencses!! xD
    Puszillak!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne aggódj, láttam az előző komidat is, e-mailben azt is megkaptam. Bár lényegében itt is ugyanaz van.
      Nagyon köszönöm neked, hogy végig itt voltál velem, lelkiismeretesen komiztál nekem.
      A felvételit majd igyekszem összehozni... meglátjuk, hogy mi lesz. Én meg téged imádlak, de ezt szerinte már mondtam <3
      Köszönöm! Vannak ilyen spéci krémjeim :D
      Puszillak!

      Törlés
  7. Vége :(
    (ez a kép nekem is megvan :) )

    VálaszTörlés
  8. Kedves Bia!
    Nem tudom, emlékszel-e rám, azt hiszem egy árva fejezetnél írtam kommentet, de nem lényeg, mindent elolvastam, minden nap. És komolyan hiányozni fog a blog, olyan jó volt levezetni a napomat azzal hogy téged olvastalak. Jó volt ez a történet, szerettem a szereplőket, és az egész úgy hozzátartozott a napjaimhoz.
    Feltétlenül olvasom majd a következő történeted is, zárásul még annyit, hogy sok sikert a felvételihez, nem kell aggódni én már túlestem rajta tavaly és nem kivégzés :) A tanárok szeretik riogatni a diákokat hogy hú így meg úgy lesz...
    Sok szerencsét hozzá, ettől függetlenül, és várom majd a következő történetet, amivel előrukkolsz!

    Üdv, Leah

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Leah!
      Persze, hogy emlékszem rád, annak ellenére, hogy tényleg csak talán egyszer vagy kétszer írtál nekem. Nekem is nagyon hiányozni fog, ugyanolyan napi rutin volt ez nekem, mint nektek. Van az a szindróma, mikor az ember elveszti egy testrészét, de továbbra is úgy érzi, hogy ott van. Szerintem ilyen lesz nekem, jövök majd fel szépen, hogy tegyem fel az újabb és újabb részeket.
      Jó ilyet hallani, tényleg egy kemény gimibe jelentkezem és nehéz bekerülni. Köszönöm a támogatásod, majd igyekszem és megpróbálok nem idegeskedni.
      Érkezem a következővel februárban, ha addig nem unom meg a blogger nélküliséget ;)
      Puszillak!

      Törlés
  9. Eljött ez a pillanat is. Kiderült h sokkal több olvasód van mint hinnéd csak nem komiznak. Mát nagyon nagyon várom a kövit.(blogot) Most úgy látszik h egy ideig nem lesz mit olvasnom. Remélem tudod h végig veled voltam akár volt komi akár nem. Sok minden tetszett benne de ha nem baj akkor ezt nem sorolnám fel.:) Jó volt látni h jönnek az új kommentek az új emberektől. Gratulálok a sikerhez! A kövi is legyen ilyen sikeres! Már nagyon várom a kövi blogodat.
    U.i. Az a kép ismerős!!:)
    CC

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm sziszi, hogy most tényleg itt voltál velem végig, és gondosan olvastál minden fejezetet. Majd olvasol valami jó kis könyvet, téged ismerve februárig négyet-ötöt kiolvasok :). Köszönöm a kedves szavakat! <3. A következő majd meglátjuk, hogy milyen lesz, én nagyon reménykedem. Puszillak, neked meg sok sikert a további bloggerkedéshez ;)

      Törlés
  10. na jó, akkor én most nekilátok írni egy rohadt hosszú komit. legalábbis megpróbálom :D igen igen gratulálok blablablaaaaaa... de. asszem sikerült egy olyan jó, és sikeres blogot összehozni amit rengeteg bloggerina (vagy mi a rák..) megirigyelne. összehasonlítva az előzővel, rengeteget fejlődött az írásod és a karakterek is felismerhetőbbek lettek. ahogy beleolvastam tegnap az új blog 2. részébe, már előre látom hogy meglesz vagy fél millió oldmegj. és 200 feliratkozó. sztem be van bztosítva a jövőd, ha tovább foglalkozol az írással. én is örülök, hogy ilyen sok ömbörke szerette meg a blogodat, mert a neveket nagyrészt én találtam ki, és alex és emma képét is én találtam. :DD haaaaah. jó ez közel sem annyi munka mint amennyit te belefektettél, de azért engem is meg lehet tapsolni emberek!! legalább az ujjatokkal :(... naa szal imádom ezeket kitalálni és már jelentkezem segédnek :DD nem is gondoltam, hogy ilyen nagy szófosásom lesz... na most már megyek és beírom azokat a fura kódokat...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazából nem is tudok mit mondani neked, te ismersz a legjobban, pontosan tudod miket reagálnék. Köszönök neked mindent! :) És... TAPS!
      Besegíthetsz egészen nyugodtan, bár nem vagyok egy könnyű eset ezen a téren :)

      Törlés
  11. Lesz új blogod ??

    VálaszTörlés
  12. Kedves Bia!
    Hú... mit ne mondjak, rég írtam kommentet, viszont most pótlásképp megpróbálom összesûríteni azokat a dolgokat, amik felmerültek bennem. Elôször is, még emlékszem, hogy nyár eleje fele írtál az egyik bejegyzéshez arra a blogra, amin admin voltam. Azért aggódtál, hogy sablonos a blogod, és hogy túlságosan hasonlít az SZJG-re :D Majd e-mailben elküldtél nekem pár részt. Mit ne mondjak, valamennyire meglepetésként ért, amikor Szeptemberben írtál, hogy megnyílt a blogod, de arra is emlékszem, hogy rögtön feliratkoztam :) Aztán már nem volt megállj, minden nap raktad fel a részeket, melyeket eleinte kevesen, majd egyre többen olvastak. Életünk részévé váltál Te, Emma, Alex, és a többiek is.
    Viszont szeretnék én is megköszönni neked valamit. Köszönöm azt a bizalmat, amit tôled kaptam, ezzel arra utalok, hogy elküldted akkor nyáron a részeket, és arra is, hogy most is olvashattam részeket az új blogodból. Boldog vagyok, hogy egy ilyen embert ismerhetek, mint Te.
    Csak így tovább,
    ölel Lulu (Bogi,ha még nem találtad volna ki :"D)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bogi (Dana, Jesy, Lulu :D)!
      Ó, hát arra én is tökéletesen emlékszem. Te voltál a kedvencem azon a blogok, a többiektől kis kezdőként leginkább féltem... :) Nem is tudod mennyire örültem, hogy egy profitól kaphattam - pozitív - véleményt. Örültem neked, hogy volt valaki aki kicsit segít, aki jártasabb ebben a világban, mint én voltam. Így utólag is köszönöm neked a segítséget, hiszen ahogy azt már mondtam, egy kicsit te ösztönöztél arra, hogy folytassam az írását ennek a sztorinak.
      Bizalmat szavaztam neked... hogy miért? Mert te is neked. Ez ilyen egyszerű. Ezt nem kell megköszönnöd, hiszen csak magadnak és a rokonszenvednek köszönheted, nem pedig nekem :)
      Én ugyanúgy örülök, mint Te, hogy olyat ismerhetek, mint Te. Ennek aztán volt értelme... :)
      Puszillak,
      Bia

      Törlés
  13. Drága Bia!!
    100 bejegyzés, szép kerek szám lett.
    Kevesen tudják ezt végig csinálni. Az ember amíg csak olvassa a történetet bele sem gondol, hogy milyen nehéz, egy összefüggő történetet kreálni, addig amíg ő is ki nem próbája. Már én is kezdtem el történetet írni, úgyhogy tudom, hogy milyen nehéz feladat, és példa ként lebeg előttem, hogy te ezt végig tudtad csinálni. Ráadásul még az is plusz feladat, hogy az ilyen lemaradott olvasók kommentjeire is válaszolj mint amilyen én is vagyok, mert mindig végig kell nézned a régebbi bejegyzéseket is. Gratulálok neked ehhez az egészhez, a rengeteg oldalmegjelenítéshez, kommenthez, és feliratkozóhoz! Valószínűleg én sosem fogom megtudni milyen érzés, de szívből gratulálok neked, és picit talán átérezhetem, hogy most mit érzel, ugyanis én is vezetek blogot, és nekem már egy komi is hatalmas öröm. :) Másrészt pedig biztosan nehéz elengedned ezt a történetet, hiszen 100 bejegyzés, 100 nap, és még több nap az egész történet megalkotásától kezdve, amíg ezzel foglalkoztál.
    Várom a következő történetedet, és ha minden jól megy, és még blogolni fogok, szeretnék azzal a történettel is veled tartani! :)
    Puszil: Lucinda

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Lucinda!
      Kell hozzá valamilyen szintű kitartás, de szerintem a legfontosabb, hogy az ember szeresse, amit csinál. Ha szereted a történetet és a szereplőket magadénak érzed, az egész egy utazás, ráadásul wellness-el egybekötött! Szívesen olvasnék tőled történetet, szóval ha egyszer úgy döntesz, hogy történetes blogot kezdesz, akkor mindenképp szólj nekem. Vagy épp most is írsz? :)
      Köszönöm szépen, hogy végig itt voltál velem, és lelkiismeretesen olvastál, komiztál. Az ilyen kis késettekre is szívesen válaszolok, e-mailt is kapok róluk, szóval nem olyan nagy kihívás :).
      Ó, nem kell aggódnod, szerintem bőven elérhetsz többet is mint én, tudod, hogy én szeretem a blogot, a random írásaidat.
      Tényleg nagyon nehéz ezt elengednem, még szívesen dobálnám fel a részeket, meg olvasnám a komikat. De egyszer mindennek vége :D
      Remélem, hogy majd velem leszel ott is, várlak! <3
      Sok puszi,
      Bia

      Törlés
  14. Kedves Bia!

    Ezt a bejegyzést már elolvastam aznap, mikor fel raktad, de megírtam a kommentet kétszer, és mindkét alkalommal úgy döntött, az oldal újratölti magát, így elveszett az egész kommentem... És a hét folyamán egy csomó dolgozatot írtunk, így már nem volt lehetőségem megírni, csak most van. (infó óra :) )
    Szóval kérlek ne haragudj, hogy csak ma írok Neked!

    Azt hiszem a 3. fejezet óta olvasom a blogod, csak sosem kommenteltem, amit nagyon röstellek, hiszen Neked, mint író, kell visszajelzés az olvasók felől.
    Így ezzel a kommentel, remélem -nem teljesen- de némileg kárpótolhatlak.
    Szóval annak ellenére, hogy nem írtam, itt voltam minden nap, és olvastam a szakadatlanul hozott bejegyzéseid. Annyira jó volt esténként egy nehéz nap után belemerülni a történetbe és beleképzelni magam a szereplők helyébe. Aztán persze mikor vége lett az adott résznek, elhagyta néhány szép szitok a számat, hogy miért van vége, pláne, ha pont a legizgalmasabb résznél lett vége....
    Így egy nap akár többször is az oldalra navigáltam, annak reményében, hogy már fent van az új poszt.
    A történetet lényegében imádtam.
    Annyit tudok csak mondani, hogy köszönjük. Köszönjük, hogy megosztottad velünk ezt a történetet! Köszönjük, hogy ezt megírtad nekünk! És köszönjük, hogy nem csalódhattunk benned!
    És itt egyedül a tapsot TE érdemled! Csakis TE! ♥

    Kellemes Ünnepeket!
    Sok puszi,
    Sophie E. Mags ♥

    U.i.(1): Nagyon várom az új blogod!
    U.i. (2): El sem hiszem, hogy sikerült megírnom a kommentet! Na jó, gyorsan publikálom, mielőtt elmegy! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Sophie!
      Én köszönöm Neked, hogy itt voltál velem. Olvastad az írásomat, és vártál rá. Azt hiszem ennél nagyobb ajándék nem kell egy írónak.
      Várlak a következő blogomon!
      Sok puszi,
      Bia

      Törlés
  15. Szia!
    Nem tudom hogy elolvasod-e amit írtam de leírom (ha kicsit későn is).
    Én 5 napja találtam rá a blogodra és tegnap már el is olvastam az utolsó részt csak nem tudtam fogalmazni hajnali fél egykor ezért most írok. :) Imádom a blogodat ♥! Annyira megfogott a történet hogy egyik este még Emmával is álmodtam :) Nem tudom hogy mit fogok csinálni most hogy vége. :( A barátnőm azt mondta hogy kicsit próbáljak meg tanulni :) (amúgy én is felvételi előtt vagyok).
    Már nagyon várom a következő blogodat mert a téma nagyon tetszik :)
    Ui.:Nagyon örültem hogy olvashattam a blogodat! :)
    Virág ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Megkaptam e-mailben, hogy érkezett egy új megjegyzés, és nagyon örültem neki, főleg mivel két héttel a befejezés után valakit még érdekel ez.
      Négy nap alatt elolvastad? *kidülledt szemekkel bámulja a képernyőt* Óhmájgád! Jé, hajnali fél egykor még én is ébren voltam, éppen akkor mentem aludni :). Emmával álmodni érdekes lehetett, mikor felébredtél és felfogtad, hogy tulajdonképpen mi is történt. Tudod, egyszer mindennek vége, de jön a következő blog, és nagyon örülök, hogy már várod. Gondolkodtam, és van rá esély, hogy február 10. a kitűzött dátum, de ezt ne vedd készpénznek, csak egy elképzelés.
      Bölcs barátnőd van :). Sok sikert a felvételihez, majd rád is gondolok!
      Ui.: Nagyon köszönöm, hogy olvastad!
      Puszillak,
      Bia

      Törlés
  16. Most olvastam el nagyon tetszik . Gratulálok és továbbis sok sikert!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy írtál. Szívesen várlak az újabb blogomon! :)

      Törlés
  17. Imádom,imádom,imádom,imádom.
    Egyszerűen Imádom.Nagyon,nagyon tetszik.
    Puszi.
    Évi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Évi,

      Nagyon örülök, hogy így gondolod, köszönöm! ♥

      Millió puszi,
      Bia

      Törlés